Némileg viharos előzmények után tartották meg a jelöltek nyilvános vitáját a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) pénteki elnökválasztása előtt. A posztért újrainduló, nyolc éve hivatalban lévő Tóth M. Gábornak két kihívója akadt: Gerő Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért elnöke és Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke.
Bár várták, az eseményen Horváth Lóránt nem jelent meg, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy néhány órával korábban ő maga jelentette be, hogy „előzetes fegyelmi eljárást” indított ellene a kamara. Az ukrán pénzszállítókat és Fürcht Pál volt főügyészt is képviselő ügyvéd ellen az akkor még a legfőbb ügyész hatáskörében eljáró Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese tett panaszt, mert szerinte az ügyvéd nyilatkozatai megingatják az ügyészi szervezetbe vetett közbizalmat, rombolják az ügyészség tekintélyét, és veszélyeztetik a büntetőeljárások eredményességét.
A BÜK elnöke, Tóth M. Gábor később azt közölte, hogy fegyelmi eljárásról nincs szó, egy előzetes vizsgálati eljárás indult, ami a törvény szerint kötelező, ha valaki ellen fegyelmi bejelentés érkezik a kamarához. Horváth viszont a Klubrádióban arról beszélt, hogy a vizsgálaton egy hónapot ült a kamara, mely azt három héttel ezelőtt vagy öt nap múlva is megindíthatta volna. Szerinte az időzítés ezért felveti az irányítottság gyanúját. A vitán Tóth M. Gábor határozottan visszautasította, hogy az eljárás befolyásolná a kampányt, hiszen – mint fogalmazott – ha azt Horváth Lóránt nem közli, akkor nem is kap nyilvánosságot.
Semlegesség és tisztítótűz
Az indulástól senki sem lépett vissza, az ügyvédek november 13-án pénteken három jelöltre húzhatják be az ikszet az egész napig tartó szavazáson. A tét nem kicsi: Budapesten körülbelül 8000 ügyvéd, a teljes magyar ügyvédség körülbelül 60 százaléka praktizál. Így aki a fővárosi kamarát vezeti, annak komoly befolyása lehet a munkára.
Gerő Tamás és Tóth M. Gábor a vitán
Generál Ivett
A vita nagy részében szakmai javaslatokról esett szó, például a nevetségesen alacsony kirendelési díjakról, a tagdíjakról, a kamarai vagyonról, az elektronikus szavazás fontosságáról vagy éppen a kata-adózásról. Gerő Tamás a 2022-es kata-szűkítést a teljes magyar ügyvédi kamarai vezetés legnagyobb érdekvédelmi kudarcának nevezte, és úgy vélte, hogy most, amikor a kormányzat felülvizsgálja az adószabályokat, nem szabad feladni a küzdelmet, és a társkamarákkal, például orvosokkal vagy mérnökökkel is össze kell fogni. Azt Tóth M. Gábor is elismerte, hogy a kata elvesztése szívfájdító volt az alacsony adminisztráció miatt, de szerinte „az 50 ezer forintos hét bő esztendő nem fog visszajönni”, és számára is meglepetés lenne, ha az ügyvédség beférne az új kata-szabályokba. Mint mondta, a Magyar Ügyvédi Kamara javaslata a jogalkotó előtt van, az ő programjában pedig kiva- és átalányadó-módosítási javaslatok szerepelnek.
A több mint egyórásra nyúlt vita végén a jelenlévők is kérdezhettek az elnökjelöltektől. Volt, aki arra volt kíváncsi, „hogyan védenék meg a kamara tagjait a Tisza-kormány által hirdetett tisztítótűz hatásaitól”. A kérdés azért is különösen aktuális, mert Melléthei-Barna Márton, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, valamint a Törvényalkotási Bizottság tiszás alelnöke nemrég a Válasz Online hasábjain közölt véleménycikkben írt arról, hogy az Orbán-kormány idején kialakított korrupciós konstrukciók megalkotásában részt vett jogászok ellen a kamaráknak is fel kell lépnie. Erre egyébként mások mellett Gerő Tamás is írt választ.
Gerő Tamás Baka András jelenlegi köztársasági elnököt idézve arról beszélt: ahogy az ügyészeknek, úgy az ügyvédeknek is a 98 százaléka tisztességesen dolgozott az elmúlt 16 évben, az esetleges 2 százaléknyi jogsértést pedig a fegyelmi bizottságnak kell kivizsgálnia.
Azt azonban nem szeretné, „ha a Tisztítótűz hadművelet arról szólna, hogy ügyvédeket vezetnek el vezetőszáron”.
Tóth M. Gábor hangsúlyozta, hogy „elsődlegesen védőként kell részt venni és segíteni azoknak a jogérvényesítését, akiket érint a Tisztítótűz”, de reméli, más szerepben ebben minél kevesebb, sőt inkább nulla ügyvéd lesz érintett. Ő mindenesetre nem ismer olyan statisztikát, mely szerint az ügyvédek két százaléka tisztességtelen lenne, ehelyett bízik benne, hogy 100 százalék tisztességes.
Azt mindkét jelölt hangsúlyozta, hogy a kamarának politikailag 100 százalékig függetlennek kell maradnia, miközben a mindenkori kormányzattal, a bíróságokkal és a társkamarákkal erős szakmai partnerséget kell fenntartani. Gerő ehhez még hozzátette, hogy a jogállamisági sérelmek esetén a kamarának hallatnia kell a hangját. A jelenlegi elnök, Tóth M. Gábor pedig úgy fogalmazott, hogy a kamarának minden éppen aktuális kormányzattal beszélő viszonyt, jó szakmai alapon nyugvó kapcsolatot kell fenntartania, ebben nemcsak az ügyvédek, hanem a jogkereső állampolgárok is érdekeltek.
Bár a vitán nem vett részt, Horváth Lóránt később a Klubrádióban szintén beszélt az ügyvédi kamarák szerepéről. Ő úgy látja, az országos kamarának közbe kellett volna lépnie, amikor világossá vált, hogy szétzúzzák a demokráciát, leépítik a jogállamot. „Jelen pillanatban az országos kamara nem látszik a közéletben, pedig morális mérceként figyelmeztetnie kellene a társadalmat az eltérésekre, de jelenleg nem tölti be ezt a szerepet” – mondta. Horváth szerint egy kamara akkor működik jól, ha pozitív ügyvédkép van a társadalomban, ez azonban „jelenleg hiányzik”.
