A tudományos minisztérium bocsánatkérést vár az Akadémiai Dolgozók Fórumától

Szerintük valótlanságokat állít a szervezet a HUN-REN törvénnyel kapcsolatban.

  • HVG

Valótlant állít az Akadémiai Dolgozók Fóruma – írta közleményében a Tudományos és Technológiai Minisztérium, mely „mintegy 5000 kutató nevében” bocsánatkérésre szólította fel a szerintük ma már mindössze néhány tagot számláló ADF vezetését.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma kedd reggeli közleményében Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azonnali menesztését, a módosított HUN-REN-törvény tervezetének visszavonását, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és a kutatóhálózattól elszakított négy kutatóközpont elmaradt dolgozói béreinek még idei folyósítását követelte.

Úgy vélik, a minisztérium által társadalmi vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat lényegében Hankó Balázs HUN-REN-törvényének tovább barkácsolt változata. A normaszöveg pedig majdnem 50%-os átfedést mutat a korábbi, Hankó Balázs minisztersége alatt készült változattal, amely ellen nemcsak az ADF, hanem az akadémiai szféra szereplőinek széles köre mindig is tiltakozott. Hiányolták az egyeztetést is.

A minisztérium válaszában azt írta, nem igaz, hogy a kutatóhálózatról szóló törvénymódosítás érdemi egyeztetés nélkül készült. A tervezetet a tudományos közösséggel, a Magyar Tudományos Akadémiával és az érintett kormányzati szervekkel május óta folytatott egyeztetés eredményeként dolgozta ki a tárca – írták. Hozzátették, hogy Tanács Zoltán miniszter és az MTA elnöke közös kerekasztalt hívott össze kutatóközpont-vezetők és kutatók részvételével, rendszeresen tárgyaltak az Akadémia vezetésével, kutatóintézet-vezetőkkel és több tudományterület kutatóival. Egyeztettek a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével és az ADF elnökségével is. A jogi és költségvetési előkészítésben az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is részt vett.

„A kutatóhálózatban több mint 5000 munkatárs dolgozik, az ADF ellenben egy néhány tagú egyesület, nem biztosítja a kutatói közösség reprezentatív képviseletét, az elnöknek tudományos fokozata sincs” – írták.

A minisztérium szerint a javaslat hat év után visszaadja a kutatóhálózatot a Magyar Tudományos Akadémiának, az MTA gyakorolja az alapítói jogokat, és kiadja az alapító okiratot. Három tagot delegál a Vezetőtestületbe, és a miniszterrel közösen javasol elnököt. Előzetes hozzájárulása nélkül kutatóintézetet nem lehet létrehozni vagy megszüntetni. Elnöksége hagyja jóvá a hálózat éves tervét és beszámolóit. A kutatóhálózat elnöke évente beszámol az MTA Közgyűlésének. A kutatóhálózat költségvetése az MTA költségvetési fejezetébe kerül. Az ELTE-hez került négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont visszatér az egységes hálózatba – sorolták.

Azt is hozzátették, hogy a javaslat szigorú és átlátható működést ír elő, és felsorolták ennek feltételeit. Hozzátették azt is, hogy a kutatók munkaviszonya a munkabér összegének megtartásával folytatódik, a hálózat működése egyetlen napra sem szakad meg. „Az ELTE-hez került négy kutatóközpont munkatársainak bérrendezésére közel 4 milliárd forint biztosított. A 2027-es költségvetési javaslat az MTA támogatását 20 százalékkal, a kutatóhálózatét 7,5 százalékkal növelné” – írták.

A minisztérium szerint a törvénytervezet társadalmi egyeztetése folyamatban van, a tervezetet a beérkező javaslatok alapján véglegesítik. Minden érintettet arra kérnek, hogy a kifogásolt rendelkezések megjelölésével küldje meg javaslatait.

Az ADF követeléseire Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon reagált, kommentben több helyre is annyit írt: „oh persze”.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) pedig azt közölte az MTI-vel, hogy nem tudott a kezdeményezésről, és nem is ért egyet az ADF követeléseivel.

Hozzászólások