Radnai Márkék januártól állítanák fel a Működő és Emberséges Magyarország Intézetet, itt vannak a részletek

Törvényjavaslatot nyújtottak be a Tisza Párt képviselői, amelyből kiderül, hogyan választanák meg az intézet vezetőjét, milyen feladatokat és mekkora fizetést szánnak neki.

  • HVG

Kedden este nyújtotta be a Tisza Párt több képviselője, köztük a területért felelős kormánybiztos, Radnai Márk a Működő és Emberséges Magyarország Intézetről szóló törvényjavaslatot. Eszerint 2027. január elsejével felálló intézet létrehozását azért tartják indokoltnak, mert „a közintézmények működése és a társadalom elvárásai között időről időre jelentős távolság” alakul ki. Az új állami intézmény célja, hogy közvetítse a társadalmi tapasztalatokat, elősegítse a közösségi párbeszédet, támogassa a közérdeken alapuló döntéshozatalt és fejlessze a társadalmi részvétel infrastruktúráját.

A törvényjavaslat értelmében az intézet az Országgyűlés alá tartozna, elvárás lenne vele szemben többek között a politikai semlegesség, a szakmai függetlenség, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az esélyegyenlőség.

A Működő és Emberséges Magyarország Intézet székhelye Budapest lenne, költségvetése pedig az Országgyűlés költségvetésén belül különülne el. Az intézetet vezető főigazgató mellett három igazgató dolgozna a társadalmi részvételen és egyeztetésen, a reformokon és demokratikus innovációkon, illetve az intézményi működésen.

Az újraválasztható főigazgatót három éves ciklusra választana az Országgyűlés, elvárás az egyetemi végzettség, legalább tíz év szakmai tapasztalat közpolitikai, közigazgatási, kutatási, társadalomfejlesztési vagy vállalatvezetési területen. Kizáró ok, ha valaki politikai párt tagja, parlamenti képviselő vagy politikai felsővezető volt a megválasztása előtti három évben, vagy „olyan érdekeltséggel vagy függőségi viszonnyal rendelkezik, amely független és pártatlan feladatellátásával összeegyeztethetetlen”. A kiválasztás nyilvános pályázaton zajlik majd, a pályázókat a parlament társadalmi részvételért felelős bizottsága hallgatja meg.

A tervezet szerint a főigazgató a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó bérsávba kerül és köteles évente vagyonnyilatkozatot tenni – utóbbi az intézet valamennyi munkatársával szemben elvárás lesz. A főigazgató maga dönthet az igazgatók kinevezéséről, de esetükben a parlamenti bizottságnak véleményezési joga van.

A javaslat egy tanácsadó testület megalakításáról is ír, a három-kilenc tagú bizottság felel az intézet szakmai függetlenségéért, stratégiai működésért, kiegyensúlyozottságáért és elszámoltathatóságáért. Tagjai az intézet vezetésétől függetlenek, és ugyancsak a bizottság választja meg őket öt évre, elnököt pedig maguk közül nevezhetnek ki. Elvárás velük szemben a „kiemelkedő szakmai tapasztalat, a vezetői kompetencia és a feddhetetlenség”, de tiszteletdíjat nem kapnak munkájukért.

A Működő és Emberséges Magyarország Intézet részére bárki javaslatot tehet majd a vizsgálandó témákról, ezeket az ötleteket bizonyos időközönként közzé kell tenni a honlapon azzal együtt, hogy elfogadták-e a javaslatot. Abban az esetben, ha elutasítják, kötelesek indokolni a döntést.

A működésről évente nyilvános beszámoló készülne „Magyarország Állapota” címmel, az első főigazgató feladatai közé pedig bekerült az is, hogy kialakítsa a részvételi infrastruktúrát és megvalósítsa a Magyarország Hangja Programot. Utóbbi célja, hogy „a legjelentősebb társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat feltárja, valamint a társadalmi prioritásokat feltérképezze”, erre a megalakulástól kezdve 90 nap áll majd rendelkezésre.

Hozzászólások