Török Gábor a parlamenti felszólalások rövidítéséről: Ez nem az önkorlátozás irányába mutató lépés

Egy észszerű időkorlátozás bevezetése már szerinte sokat javítana.

  • HVG

Nem ördögtől való a napirend előtti felszólalások hosszának korlátozása, de a jelen parlamenti helyzetben nem előremutató – véli Török Gábor politikai elemző.

A Tisza Párt szerdán jelezte, hogy rövidíteni javasolja a parlamenti előterjesztői nyitóbeszédek és zárszók, illetve a nem vezérszónoki képviselői hozzászólások felszólalási időtartamát. A kormánypárti frakció a tiszteletdíj-csökkentés és a fegyelmi szankciók szabályain is változtatna.

Török ebben önmagában nem lát bajt, viszont azt írja:

így, hogy a miniszterelnök továbbra is minden időkorlát nélkül minden ülésnapon felszólalhat, a parlament továbbra sem a kormány ellenőrzésének, hanem sokkal inkább a mindenkori (aktívan kommunikáló) kormányfő politikai kommunikációjának színtere marad.

„Ez, lássuk be, biztosan nem az önkorlátozás és a fékek erősítése irányába mutató lépés” – tette hozzá. Szerinte ha nem lesz minősített többséget jelentő akarat a terv ellen, a helyzet a következő kormányok idejére is így maradhat. „Egy észszerű időkorlát már sokat segíthetne” – jegyezte meg.

A Tisza-frakció korábban úgy fogalmazott: a parlamenti vita a demokrácia alapvető része, de nem mindegy, hogyan használják fel a képviselők a rendelkezésükre álló felszólalási időt. Az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást, ezért a felszólalási időtartamok észszerű módosításával a tartalmasabb, felkészültebb és lényegre törőbb parlamenti munkát kívánják ösztönözni. A Tisza szerint az indítvány erősíti a bizottsági munkában való részvétel számonkérhetőségét, miközben arányosabbá teszi a tiszteletdíj-csökkentés és a fegyelmi szankciók szabályait az „elmúlt tizenhat év ellenzéki képviselőket ért túlzó, aránytalan és önkényes bírságai helyett”.

Hozzászólások