Török Gábor a parlamenti felszólalások rövidítéséről: Ez nem az önkorlátozás irányába mutató lépés
Egy észszerű időkorlátozás bevezetése már szerinte sokat javítana.
A volt szocialista képviselő legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy a parlament ellenőrző szerepének rovására szűkülnek az ellenzéki képviselők jogai, miközben a kormány lehetőségei bővülnek.
Élesen bírálta a Tisza Párt parlamenti szabályok módosítására vonatkozó elképzeléseit Bárándy Gergely a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában. A korábbi országgyűlési képviselő szerint a tervezett változtatások kísértetiesen emlékeztetnek arra, ahogyan a Fidesz alakította át a parlament működését kormányra kerülése után.
„Ugyanezt csinálta a Fidesz” – fogalmazott Bárándy Gergely, aki szerint a javaslatok az ellenzéki képviselők parlamenti jogainak szűkítéséhez vezethetnek.
A tiszás javaslatok következtében rövidítenék a parlamenti vitákra rendelkezésre álló időt, szigorítanák a személyes érintettségre hivatkozó felszólalások lehetőségét, és átalakítanák a napirend előtti felszólalások rendjét is. Emellett az európai parlamenti képviselők sem szólalhatnának fel a plenáris és a bizottsági üléseken.
Bárándy Gergely úgy látja, hogy a módosítások korlátozhatják az ellenzék felszólalási lehetőségeit, valamint azt is, hogy a képviselők milyen eszközökkel ellenőrizhetik a kormány munkáját. Ez különösen fontos kérdés egy olyan parlamentben, ahol a kormánypártnak jelentős többsége van.
Bárándy Gergely szerint a korábbi ellenzéki pártok a Fidesz kormányzása idején hasonló korlátozásokkal szembesültek. A volt képviselő szerint az új politikai vezetésnek ezért különösen ügyelnie kellene arra, hogy ne alkalmazza ugyanazokat a parlamenti eszközöket, amelyeket korábban maga is bírált.
„Ez az irány egy rendkívül rossz irány, egy zsákutca, és ugyanoda vezet el, ahová eljutott az előző hatalom” – fogalmazott. A viták időtartamának csökkentését sem tartja indokoltnak, hiszen attól, hogy rövidebb ideig beszélhetnek a képviselők, nem lesz színvonalasabb vagy szakszerűbb a törvényalkotás.
A legsúlyosabb problémának azonban azt tartja, hogy a parlament ellenőrző szerepének rovására szűkülnek az ellenzéki képviselők jogai, miközben a kormány lehetőségei bővülnek. A miniszterelnök és a miniszterek a tervek szerint továbbra is nagyobb mozgástérrel szólalhatnának fel, miközben az ellenzék számára szigorúbb szabályok lépnének életbe.
„Ugyanezt csinálta a Fidesz, és most örülhetnénk neki, hogy visszakapják ugyanazt, amit ők csináltak az ellenzékkel, csak éppenséggel mást vártunk. Én azt reméltem, hogy ebben egy stílusváltás lesz április 12-e után” – fogalmazott Bárándy.
A volt képviselő szerint különösen aggályos a napirend előtti felszólalások korlátozása. Ezeknek ugyanis éppen az a funkciójuk, hogy az ellenzék az adott hét vagy nap legfontosabb politikai kérdéseit felvethesse, a kormány pedig válaszolhasson rájuk. A módosítás alapján viszont az ellenzék csak szűkebb keretek között élhetne ezzel a lehetőséggel, miközben a kormány képviselői továbbra is nagyobb mozgástérrel rendelkeznének.
Az interpellációkat, az azonnali kérdéseket és a kérdéseket azoknak az eszközöknek nevezte, amelyek leginkább biztosítják a kormány ellenőrizhetőségét a nyilvánosság előtt.
Bárándy Gergely a beszélgetésben az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását is felhozta példaként arra, hogy a Tisza szerinte nem mindenben szakított az előző rendszer működési logikájával. Kifogásolta, hogy mind a hat új alkotmánybírót a Tisza jelölte és választotta meg.
Egy észszerű időkorlátozás bevezetése már szerinte sokat javítana.