Az
adó és a járulék
szempontjából nincs nagy különbség a zsebből fizetett jövedelem vagy az
étkezési jegy
formában juttatott bevétel között. Egyik után sem kell fizetni
adót és járulékot
. Az így kapott bevétel nem lehet
nyugdíj és egészségbiztosítási ellátás
alapja. A különbség elsősorban abban van, hogy a
cafetériaelemek
részben láthatóak törvényi szabályozásuk révén. Az adóalap szélesítése pedig azt jelenti, hogy adózás alá vonunk eddig
adó- és járulékmentességet
élvező bevételeket. Ezzel egyidőben csökkentjük az
adókat és a járulékokat
, így valósulhat meg, hogy összességében többen fizetnek kevesebb adót.
Nem teljesen megalapozottak azok a vélemények, miszerint a munkáltatók a
cafetéria adózás alá vonásával
, ennek értékével csökkentenék a dolgozók jövedelmét. A
munkáltatói járulékterhek
csökkentése épp azt szolgálja, hogy összességében a munkáltatók terhei ne növekedjenek. Míg a zsebből fizetett bevételeknél remélni lehet az adóelkerülés részbeni megszűnését, addig a
cafetériaelemek megszüntetésével
azonnal megvalósulna a szélesebb adóalap, többen kevesebb adót, járulékot fizetnének.
Miért akkor ez a nagy felháborodás, tiltakozás a cafetéria (adóelkerülés) korlátozása, megszüntetése miatt?
