Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A 2010-re tervezett adótörvény változások minden bizonnyal túlléptek egy határt. Az elmúlt húsz évben még nem volt példa arra, hogy egy „technikai módosítás” célja a magánszemélyek, szakemberek megtévesztése legyen. Az adótábla 2010-re nem a jövedelem százalékában, hanem a korrekciós tényezővel módosított adóalap százalékban határozza meg a fizetendő adót. A korrekciós tényező meghatározása egyértelműen bonyolítja, átláthatatlanná és követhetetlenné teszi az adó meghatározását. Az év végi adóbevallásba újabb oszlop kerül majd: jövedelemsoronként kell majd meghatározni a korrekciós tényezőt. A „technikai módosítás” révén mindenfajta hazai, nemzetközi összehasonlítás lehetetlenné válik. Eltérő alapú százaléklábakat ugyanis nem lehet összehasonlítani, és korrekciós tényezővel módosított sávhatárokat sem lehet összevetni.
Lehet, hogy mégsem emelkedik az áfa 20-ról 25 százalékra ?!
Ha ilyen korrekciós tényezőt alkalmazunk az áfa alapjának meghatározására, akkor be lehet bizonyítani, hogy nem is emelkedik az áfa július 1-től. Az áfa ugyanis a nettó összeg 25 százaléka. Készpénzes számlákon az áfát a bruttó érték százalékában kell feltüntetni. Az áfa a bruttó érték százalékában 20 százalék. Akkor alkalmazzunk 25 százalékos korrekciós tényezőt. Ez csupán egy „képzeletbeli” törvénymódosítás.
„Az áfa alapja a nettó összeg növelve a 25 százalékos korrekciós tényezővel. Az áfa mértéke a korrigált áfa-alap 20 százaléka.” Egy ilyen törvénymódosítás után máris kommunikálhatja a kormány, nem is volt áfaemelés. Az áfa továbbra is a korrigált áfa alap 20 százaléka! (csak nehogy ötletet adjak!) Ezt még lehet fokozni: későbbiekben növeljük a korrekciós tényezőt 67 százalékra. Ekkor az áfa mértéke már csak 15 százalék lesz, ugyanakkora áfa fizetési kötelezettség mellett.
