Miért bukott meg a vízijármű-adó és milyen sors vár rá?

A kormány által az országgyűléshez benyújtott vagyonadótörvény tervezete négyféle vagyon(tárgy) adót vezetne be, közöttük a vízi járművek adóját. Ez létezett már a magyar adójogban. 1974-ben, az év derekán jelent meg az a minisztertanácsi rendelet (!), amely összesen 3 paragrafusban kimondta a vízi járművek adókötelezettségét, s egyben felhatalmazta a pénzügyminisztert a végrehajtási rendelet megalkotására, ami még aznap meg is jelent. (Ebben az időben az adót nem törvény, hanem kormányrendelet határozta meg. Más típusú érdekesség, hogy a "vízi jármű" kifejezést akkor egybeírták.)

Az adó tárgya a magánszemély tulajdonában álló, 10 m2-nél nagyobb felületű alapvitorlával rendelkező vitorlás és a motoros vízi jármű volt. A ma már nevetségesen alacsonynak tűnő adótétel a motor cm3-étől, illetve a vitorlás alapvitorla felületétől, továbbá attól is függött, hogy a vitorlás tőkesúlyos vagy uszonyos. Mentességet élvezett az igazolt versenyző versenyzésre rendszeresen használt hajója. 

A folytatást az Adózónán olvashatja.