Egyszeri sarcot vetne ki a milliárdosaira Kalifornia. Az ellenzők kampánnyal és jogi ellencsapással támadnak, a támogatók a rendszeres vagyonadó origójának szánják az USA leggazdagabb államát.
Sok helyen arányosan kevesebb adót fizetnek a szupergazdagok, ha a tényleges adókulcsot nézzük, amit senki nem tart elfogadhatónak. Lemos egy sor vagyonadóval szembeni érvet.
Komoly kampány indult a színfalak mögött a formálódó vagyonadó ellen, amely egyes számítások szerint még azt a lendületet is elveszi, amelyet a gazdaság az uniós pénzekből meríthet. A szakmai körök felvetéseinek némelyikét érdemes lenne megfontolni.
A tervezett sarc ráadásul közvetve olyan kulturális, oktatási vagy civil kezdeményezéseket is érinthet, amelyek működésében ma jelentős szerepet játszanak a magánadományok.
Az RTL Híradó számítása szerint a tervezett adó mindössze négy milliárdost érinthet. Egyszázalékos emelés náluk évi 38 milliárd forintot jelentene.
Várkonyi Andreát megkérte, hogy majd segítsen elmagyarázni Mészáros Lőrincnek a részleteket.
Kövesdy Attila bemutatta, milyen változtatásokon dolgoznak a Pénzügyminisztériumban.
Jövőre meg lesz oldva az EU által elvárt leválás az orosz gázról – mondta egy interjúban a gazdasági és energetikai miniszter. Beszélt a dízeltámogatásról is, ami havi 10 milliárd forintba kerül majd a költségvetésnek. A Telexnek adott interjúban beszélt Paksról és a vagyonadóról is.
A vagyonadó a kampányok idején népszerű, mert a társadalom döntő többségére nem vonatkozik, ám a bevezetése után kiderül, hogy rengeteg a buktató, nem véletlen, hogy Európa számos országában megszüntették – figyelmeztet László Csaba volt pénzügyminiszter, adótanácsadó.
A 100 leggazdagabb magyar vagyonából kiindulva számolt utána a GKI, mire volna szükség ahhoz, hogy a legvagyonosabbak megadóztatásából összejöjjön évente 300-600 milliárd forint.
„A vagyonadót a nagy jövedelemkülönbségek alkotmányosan is igazolják” – véli egy ismert jogtudós Németországban, ahol ez az adó három évtizede éppen alkotmányossági aggályok miatt szűnt meg. A magyar változat most készül, és az első szakvélemény szerint „rosszul céloz”, ráadásul nem is a leghatékonyabb módja az állami bevétek növelésének.
Magyar Péter miniszterelnök szakítani kíván azzal, hogy a politikai hűséget gazdasági előnyökkel honorálják, ő szociális igazságosságot hirdet. Ma már nem látni Brüsszelt és Ukrajnát bűnösnek feltüntető óriásplakátokat az országban, a hatalom inkább Orbán Viktor oligarcháival foglalkozik – írja Juliette Garside.
A téma a nemzetközi trendek, az államháztartási nyomás és a nagy magánvagyonok növekvő láthatósága miatt rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű; a bizalmi vagyonkezelési (bvk) struktúrák ezzel egyidejűleg kerülnek a szabályozási fókusz középpontjába. Nemcsak azért, mert jelentős vagyont koncentrálnak, hanem azért is, mert ezekben a konstrukciókban a vagyon értékelése, nyilvántartása és gazdasági tartalma sokszor jóval transzparensebb, mint a hagyományos magánvagyoni struktúrákban – hívja fel a figyelmet írásában Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője.
A tanácsadócég úgy véli, 10 milliárd forint felett kezdődnek azok a vagyonok, amiket ma már a közvélemény valódi nagyvagyonnak gondol, az egymilliárdos küszöb viszont több tízezer kkv-t sodorhat veszélybe.
A vagyonadó körüli vita mindig ugyanazt a kérdést teszi fel: legyen vagy ne legyen. Pedig nem ez a kérdés. Hanem az, hogy mit kezdünk a pénzzel – akár lesz vagyonadó, akár nem. Egy olyan javaslat körvonalai, amely nem adót akar, hanem rendszert: célzott forrást, mérhető hatást és olyan befektetőt, aki maga dönti el, hová megy a pénze.
Zsidai Viktor szerint lehet egy komoly buktatója a vagyonadónak, így ő mást javasolna helyette.
Az OTP pénteki közgyűlése után Csányi Sándor bankelnök exkluzív interjút adott a HVG-nek. Nem ért egyet a vagyonadó ideológiájával, de nem keres adóoptimalizáló lehetőségeket. Azt is elmondta, hogy türelmes az új kormánnyal az extraadók kivezetésének ügyében.
Időről időre felmerül a nemzetközi, illetve a hazai adópolitikában is, hogy szüksége van-e egy országnak a vagyonadóra. Az erről hozott döntés előtt azt szokták mérlegelni az egyes kormányok, vajon elmennek-e a gazdagok, ha megváltozik az adóklíma, valamint azt is, hogy a vagyonadónak milyen hatásai vannak. Szakértőt kérdeztünk.
Évszázados története van a világban a vagyonadónak, itthon Rákositól Gyurcsányon át Bajnaiig többen is bevezették volna. Az Orbán-kormány 2012-ben titokban tervezte a gazdagok különadóját. Kormányra kerülve most a Tisza Párt akar 1%-os adót kivetni az egymilliárd forint feletti vagyonokra, hogy ebből biztosítsa a minimálbér adójának csökkentését.
