Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság (k-kft.) törzstőkéjének nemcsak nem lesz kötelező minimuma, de az egyes törzsbetétek nagysága kisebb lehet a hagyományos 100 ezer forintnál, ráadásul nem kell 10 ezerrel oszthatónak lennie - ez áll a gazdasági társasági törvény erről szóló módosító javaslatában. A parlamenti beterjesztés, majd elfogadás után, várhatóan a jövő év elejétől lehet majd létrehozni Magyarországon egyforintos kft.-t, kizárólag a törvény mellékletében szereplő szerződésmintával.
A cégalapítás könnyítése minden bizonnyal erősíti a kényszervállalkozások alapítási hajlamát, amíg alkalmazotti státuszban jóval drágább bizonyos tevékenységeket végezni a nem kevés járulék és adó miatt - mondta a hvg.hu-nak Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója, hozzátéve, hogy a törzstőke nélkül alapítható cégekkel az a legfőbb gond, hogy már így is feleslegesen sok ténylegesen nem tevékenykedő (fiktív) vállalkozás van.
A törzstőke - Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint - azonban nem csökkenti a kockázatot, csupán egy adat, amely mellett ugyanúgy lehet kockázatos szerepe a cégnek a gazdasági életben. Még a magas jegyzett tőke sem akadálya brutális csődnek - mondta -, viszont a törzstőke korlátozó szabály, feloldásával javulhat a vállalkozásalapítás, ami az államnak adminisztrációs bevételeket hozhat, mint a cégbejegyzéshez szükséges 15 ezer forintos illeték.
A könnyített alapítású cégnek vannak azért korlátai is: a törzstőkéje apportot (nem pénzbeli hozzájárulást) nem tartalmazhat, és csak akkor kérhető a bejegyzése, ha a teljes alaptőkét befizették a tulajdonosok. A saját tőkéből csak akkor fizethető osztalék, ha a törzstőke eléri az 500 ezer forintot, viszont ha eléri, akkor akár "normál" kft.-ként is működhet tovább. Hátránya, hogy megalapítása után nem lesz elég tőke a társaságban, így a felmerülő költségeket, úgy mint alapítás, eszközbeszerzés, rezsiköltségek, termékbeszerzéseket - tagi kölcsönből (tagoktól kapott pénzeszközből) kell finanszírozni, illetve elég labilis az ilyen társaságok finanszírozási helyzete is - figyelmeztet Kneitner Lea, a VGD Hungary munkatársa. A válság közepette ugyanis az alacsony saját tőke miatt az ilyen társaságok nem kapnak hitelt, kölcsönt a bankoktól.
A cégalapítás könnyítése minden bizonnyal erősíti a kényszervállalkozások alapítási hajlamát, amíg alkalmazotti státuszban jóval drágább bizonyos tevékenységeket végezni a nem kevés járulék és adó miatt - mondta a hvg.hu-nak Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója, hozzátéve, hogy a törzstőke nélkül alapítható cégekkel az a legfőbb gond, hogy már így is feleslegesen sok ténylegesen nem tevékenykedő (fiktív) vállalkozás van.
A törzstőke - Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint - azonban nem csökkenti a kockázatot, csupán egy adat, amely mellett ugyanúgy lehet kockázatos szerepe a cégnek a gazdasági életben. Még a magas jegyzett tőke sem akadálya brutális csődnek - mondta -, viszont a törzstőke korlátozó szabály, feloldásával javulhat a vállalkozásalapítás, ami az államnak adminisztrációs bevételeket hozhat, mint a cégbejegyzéshez szükséges 15 ezer forintos illeték.
A könnyített alapítású cégnek vannak azért korlátai is: a törzstőkéje apportot (nem pénzbeli hozzájárulást) nem tartalmazhat, és csak akkor kérhető a bejegyzése, ha a teljes alaptőkét befizették a tulajdonosok. A saját tőkéből csak akkor fizethető osztalék, ha a törzstőke eléri az 500 ezer forintot, viszont ha eléri, akkor akár "normál" kft.-ként is működhet tovább. Hátránya, hogy megalapítása után nem lesz elég tőke a társaságban, így a felmerülő költségeket, úgy mint alapítás, eszközbeszerzés, rezsiköltségek, termékbeszerzéseket - tagi kölcsönből (tagoktól kapott pénzeszközből) kell finanszírozni, illetve elég labilis az ilyen társaságok finanszírozási helyzete is - figyelmeztet Kneitner Lea, a VGD Hungary munkatársa. A válság közepette ugyanis az alacsony saját tőke miatt az ilyen társaságok nem kapnak hitelt, kölcsönt a bankoktól.
