A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz az állam 2009-ben 2 százalékos kamattámogatás ad, valamint fizeti a garanciadíj 50 százalékát, készfizető kezességet vállal a hitelkeretenként meghatározott részre. A 2010-es   feltételek mértékéről folyik az egyeztetés. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a Széchenyi Kártya válság idején is fontos eszköz a kis- és középvállalkozások finanszírozásában, jelezte, hogy a kormány a válságkezelésben megtartja a működő elemeket, így a Széchenyi Kártya támogatását is. 
   
A Széchenyi Kártyát működtetőKA-VOSZ adatai szerint 2002 és 2009 között a kihelyezett hitel 38 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkező Széchenyi Kártyával vették fel. A hitelek 27 százalékát az 5 millió forintos, 20 százalékot a 10 millió forintos, 9 százalékot a 6-9 millió forintos, 6 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel. Az igénylések száma 2009 első felében 13 százalékkal nőtt, a kihelyezett hitelkeret nagysága a félév végéig elérte a 656 milliárd forintot. Az érdeklődés az év második felében erősödött, a 120 ezredik kártya átadásakor a kihelyezett tőke elérte a 700 milliárd forintot. 

Széchenyi kártya: az igénylés feltételei

2002-ben az induláskori 1 milliós keretnél 5% 2003. júliustól a hitelkeret 5 millió forintra nőtt, a kamattámogatás 1 millióig 5%, a fölött 3% 2004-ben egységesen (júliustól a 10 milliósra nőtt keretre is) 3% 2005-2006-ban egységesen 2%* 2007-2008-ban 10 millió forint hitelösszegig 1% 2009-ben várhatóan 10 millió forint hitelösszegig 2% * 2006 tavaszától a keret 25 millióra nőtt, a 2%-os kamattámogatás viszont csak 10 milliós hitelösszegig jár.

A működtető szerint  jelenleg a konstrukció népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy annak  jelenleg az átlagos hiteldíja 11,3 százalék, ami jelentősen kedvezőbb a kereskedelmi bankok kkv-knak szóló szabad-felhasználású hiteleinek kamatánál. 

A  hitelek visszafizetési hajlandósága azonban  a vártnál kedvezőtlenebbül alakult - tudatta Krisán László vezérigazgató. Az elmúlt hét évben kiadott összes Széchenyi Kártya 3,5 százalékánál került sor az állami készfizető kezesség beváltására, amelynek során 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de ez még mindig kevesebb, mint más hitelek átlagos bedőlése.

A visszafizetési arányoknál nagyobb kárt okoztak a cégnek  a Széchenyi-kártyával kapcslatos visszaélések. A Széchenyi-kártya 5 millió forintos hitelével visszaélők büntetőperében az ügyészség 105 főt gyanúsít többek között jelentős kárt okozó csalással, köz- és magánokirat-hamisítással és megvesztegetéssel. A vádlottak több ízben hajléktalanok nevében alapított cégek részére igényeltek jogosulatlanul kedvezményes hiteleket: a Széchenyi-kártya folyószámlahitel-konstrukció segítségével gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók 5 millió forintig kaphattak kedvezményes kamatozású hitelt. A csalók által okozott kár így több százmillió forintra rúg. 

 A Széchenyi Kártyát 2002-ben indította el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A konstrukció pénzügyi hátterét a magyar takarékszövetkezeti hálózat, valamint az Erste Bank, az MKB Bank, az OTP Bank, a Takarékbank és a Volksbank adja.  A 120 ezredik Széchenyi kártyát öt vállalkozás vette át, és köszöntötték a 150 ezredik igénylőt is.