„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A mikro-, kis- és középvállalkozások elkövetkezendő egy évre vonatkozó várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index kutatás megvizsgálta, vajon a munkaerő túlnyomó többségét foglalkoztató kkv szektor milyen mértékben kívánja alkalmazni a béren kívüli juttatásokat 2010-ben.
Az eredményt illetően pozitívumnak tekinthetjük, hogy bár 2008 második negyedéve óta folyamatosan csökkenő tendenciát tapasztalunk a béren kívüli juttatások alkalmazása tekintetében, a kutatás legutóbbi értékei alapján nem várható további jelentős visszaesés. Ez az eredmény különösen figyelemre méltó akkor, ha figyelembe vesszük, a béren kívüli juttatásokat jelző mutatók - mintegy a válság előszeleként – már egy negyedévvel a bizalmi indexet megelőzően csökkenni kezdtek.
Miközben a béren kívüli juttatások körében továbbra is legnagyobb jelentőséggel az étkezési hozzájárulás bír, itt tapasztalható a legnagyobb, mintegy 5 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest. Emellett még a nyugdíjpénztári befizetések, valamint az üdülési csekk vonatkozásában látható számottevő csökkenés (4 százalékpont). A második leggyakoribb béren kívüli juttatást, a közlekedési költségtérítést a megkérdezett cégek harmada kívánja nyújtani dolgozóinak.
Bár a kkv-k által alkalmazott legnépszerűbb béren kívüli juttatási formák megegyeznek a mikro, a kis-, illetve középvállalkozások körében, azonban jelentős eltérést tapasztalunk a tekintetben, hogy várhatóan hány cég fogja alkalmazni az elkövetkezendő egy évben. 2010-ben továbbra is a nagyobb vállalatok dolgozói számíthatnak inkább béren kívüli juttatásokra, de a kisebb cégek is mintegy kétharmada fogja dolgozóit ilyen formában jutalmazni.
