Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló javaslat elfogadása esetén a jelenlegi, önkormányzati elven működő magánnyugdíjpénztárak helyébe 2013-tól üzleti alapon szerveződő magánnyugdíj-biztosítók lépnek. Az átalakulási kényszer következtében több szempontból sérülhet a tagok érdeke, hiszen egyrészről a közös tulajdonukat képező pénztár ellenszolgáltatás és nyilvános meghirdetés nélkül kerülhet át egy jogi személy tulajdonába, másrészről változik a tagok által igénybe vehető szolgáltatás is - mutat rá a Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere. A tervezet elfogadása esetén a tagok kizárólag havi életjáradékot kapnak, azaz a nyugdíjba vonulást követően nem igényelhetik egy összegben megtakarításukat, továbbá a jelenlegi rendszer egyik nagyon lényeges eleme is megszűnik: a nyugdíjcélú felhalmozás nem lesz örökölhető, helyette két életre szóló járadék igényelhető majd. „A törvényjavaslat amellett, hogy a magántulajdon sérthetetlenségébe vetett hitet ingatja meg alapjaiban, a rendszer lényeges elemeinek megváltoztatásával visszaveti a társadalom öngondoskodásra való ösztönzésének törekvését is” - emeli ki Rajné Adamecz Ildikó.
„A magánnyugdíjpénztárak eddig, mint felhalmozó, megtakarító szervezetek fejtették ki tevékenységüket. Tény ugyanakkor, hogy a járadékszolgáltatás kérdése bizonytalan lábakon áll. A járadékfizetés problematikájának megoldására azonban – a pénztárak megszüntetése helyett –, lenne más megoldás is” - véli Rajné Adamecz Ildikó. „A felhalmozási időszakot követően – nyugat-európai mintára –, a magánnyugdíjpénztárakkal együttműködő üzleti biztosítók nyújtanák a nyugdíjjárulék-szolgáltatást, ezek tennének ajánlatot az életjáradék összegére, az egyes tagok felhalmozott megtakarításai és várható élettartama alapján.”
„A magánnyugdíjpénztári rendszer tervezett átalakítása esetén kérdésessé válik a nagyobb munkáltatók – például a MÁV vagy az MVM – mellett működő vállalati pénztárak sorsa” - mondja a BDO Forte partnere. „Ezek a cégek ugyanis valószínűsíthetően nem tudnak milliárdokat áldozni saját biztosító létrehozására. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy e munkáltatói pénztárak – akárcsak néhány kisebb, független társuk –, alacsonyabb költségekkel és hosszabb távon számottevően magasabb hozamokkal működtek az elmúlt években, mint a biztosítói pénztárak. A kényszerátalakulás tehát a kis pénztárak helyzetét rendíti meg, előre vetíti a pénztárak közötti verseny csökkenését, így végső soron alapvetően sérül a tagok érdeke a rendszer átalakításával” - teszi hozzá Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere.
