Tartós befektetési szerződés

Ha a magánszemély tartós befektetési szerződéssel köti le megtakarításait legalább 3, vagy 5 évre, akkor az elért hozamot 10, illetve 0 százalék adó terheli. Ha viszont a lekötést három éven belül megszakítja az ügyfél, úgy az adó mértéke 20 százalék lesz. Egyetlen kikötésként a tartós befektetési szerződés adókedvezményeivel kapcsolatban azt fogalmazta meg a törvényhozó, hogy a befektetést csak meghatározott, forintban denominált pénzügyi eszközökben, illetve forint alapú bank- és takarékbetétben lehet elhelyezni.

„A tartós befektetési szerződés a kedvező adókedvezmények miatt nagy népszerűségre tehet szert a már korábban értékpapírszámlát nyitók, illetve a bankbetétet kedvelő ügyfelek körében, amellett banki oldalon nem elhanyagolható szempont, hogy újabb források bevonását inspirálhatja” - emelte ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere. Ráadásul e befektetési forma előnye, hogy a takarékoskodó szabadon választhat saját befektetési stratégiája alapján a banki betétek, befektetési alapok, állampapírok, valamint részvény- és határidős ügyletek között.

„Ilyen szerződés létesítésére évente csak egyszer van lehetőségük a befektetőknek, és már az induláskor érdemes eldönteni, hogy inkább betét vagy inkább értékpapír jellegű befektetéseket szeretnének tartani, mert ennek függvényében kell számlatípust választani, persze egy-egy számla mindkét típusból nyitható, ha valaki kétféle eszközben is szeretne megtakarítani” – tette hozzá Vízkeleti Sándor.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet

2010. január 1-től a jogalkotó kiterjesztette a korábban csak tőzsdei ügyletekből származó jövedelmekre vonatkozó kedvezőbb adózási módot az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre. Ennek keretében már nemcsak bizonyos tőzsdéken, hanem azokon kívül kötött, meghatározott feltételeket teljesítő ügyletekre is csak 20 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. A kedvezőbb szja-kulcs mellett további előny, hogy ezt a jövedelmet nem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás, továbbá a korábban csak tőzsdei ügyletekre vonatkozó évek közötti veszteség átcsoportosítás lehetőségét kiterjesztették a tőzsdén kívüli ügyletekre is” – fejtette ki Hegedűs Sándor.

Élet- és nyugdíjbiztosítások

Az idei év elejétől megszűnt viszont az élet-, vagy nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó, magánszemélyek által igényelhető adókedvezmény lehetősége. Korábban, ha valaki életbiztosítást kötött és az legalább 10 éves időtartamra, vagy teljes életre szólt, akkor a biztosított az adott évben befizetett összeg 30 százalékáig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedő adókedvezményt vehetett igénybe. Igaz, a kedvezmény csak egy szűkebb szegmenst érintett, hiszen ezzel teljes egészében csak akkor élhetett az ügyfél, ha az éves jövedelme nem érte el a 3,4 millió forintot.

„Annak ellenére, hogy 2008-ban mindössze 23 milliárd forint körüli volt az az összeg, amelyet adókedvezményként az életbiztosítások után visszaigényeltek, így nagyjából ekkora tétel, amely a kedvezmény eltörlésével a költségvetést gyarapítja (először 2011-ben, hiszen idén az adózók az idei befizetések utáni kedvezményt még érvényesíthetik), a kedvezmény január elejével megszűnt” – összegzett Vízkeleti Sándor. Továbbra is adómentes viszont az elért hozam.

E biztosításoknál a hagyományos életbiztosításokkal szemben az ügyfél gyakorlatilag szabad kezet kap kockázattűrési képessége, befektetési attitűdje szerint, hogy mikor és mibe fekteti a pénzét. Az életbiztosítások egyik legfőbb előnye, hogy haláleset bekövetkeztekor az örökösök a kifizetéshez adó és örökösödési illeték nélkül jutnak hozzá.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj-előtakarékossági számla, bár tavaly a kedvezmények eltörlése kapcsán veszélybe került, végül támogatott megtakarítási forma maradt. 2006-os indulásakor a negyedik pillérként emlegetett lehetőség támogatói azt remélték a konstrukciótól, hogy a kisbefektetők kedvét is meghozza a kockázatosabb, elsősorban részvénybefektetések iránt, hiszen az adóvisszatérítés mérsékli a kockázatokat, így a tőzsdei ügyletek a lakossági vonalon is lökést kaphatnak. A NYESZ jelentős előnye ugyanis, hogy a befektetési politika itt is egyénileg, igény szerint alakítható ki.

„A nyugdíj-előtakarékossági számla azoknak nyújt jó lehetőséget, akik tudatosan kezelik pénzügyeiket és gondolnak nyugdíjas éveikre” – fejtette ki Vízkeleti Sándor. A NYESZ-számlákra befizetett összegek után az előtakarékoskodó 30 százalékos, de maximum 100 ezer forintos adókedvezményre jogosult, a befektetett megtakarítás hozama pedig kamatadómentes. A 2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulók esetében még nagyobb a támogatás mértéke, itt az adókedvezmény összegének felső korlátja évi 130 ezer forint.

„Fontos tudni ugyanakkor, hogy ez a megtakarítási forma inkább előtakarékossági formának tekinthető, melynek előnyei csak akkor aknázhatók ki, ha az ügyfél a megtakarításait nyugdíjszolgáltatásként kívánja igénybe venni, hiszen ekkor egyszerre élhet az adójóváírásokkal, illetve élvezheti az elért hozam adómentességét” – mutatott rá Hegedüs Sándor.