Mik a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk egy nyugdíj-előtakarékosság során? A Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 10 tipikus problémát, amelyeket érdemes elkerülni akkor, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.
Az alulinformáltság is gátolja a magyarok egy részét az öngondoskodásban, pedig mindössze ötödük véli úgy, nyugdíjas évei anyagilag gondtalanok lesznek – írja vendégcikkében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.
A háborús bizonytalanság és a piaci nehézségek a nyugdíj-megtakarításainkat sem kímélik. A legtöbb önkéntes nyugdíjpénztár hozama például idén meredeken zuhan, mindez pedig jogos aggodalommal tölti el a nyugdíjcélra megtakarítókat. Mit tehetünk a nehezen felhalmozott nyugdíj-megtakarításunk védelmében, miközben a napi költségeink miatt egyre nehezebb félretenni ezeket a pénzeket?
Rémisztő helyzetben vannak a magyar idősek, és az évek múlásával csak egyre romlik a helyzet – derült ki egy világszintű kutatásból. Hiú ábrándnak tűnik, hogy valaha is utolérjük Ausztriát, Csehországot vagy akár a régió más országait.
Ehhez persze az kell, hogy legyen állam által támogatott megtakarításunk is.
Magyarországon több milliós megtakarításra vágynak az emberek nyugdíjas korukra, mégis kevesen terveznek előre. Számukra marad a félelem a kiszolgáltatottságtól, az anyagi bizonytalanságtól. Mi most olyan friss nyugdíjasokkal beszélgettünk, akik még jócskán aktív munkavállalóként elkezdtek félretenni a nyugdíjas éveikre.
December végéig van lehetőségünk maximalizálni a nyugdíj-előtakarékossági formák után járó 20 százalékos állami támogatást. De több millió forintos pénzügyi előnyt jelenthet az is, ha a rendszeres megtakarításon felül egyszeri nagyobb összeget fizetünk be a számlára.
Idén egészen biztosan elmarad a pénzeső. A magán- és az önkéntes pénztárak elkezdték postázni a 2018-as évről szóló, negatív egyenlegeket.
Múlt hónapban még nem erről volt szó.
Az átlagbérből élőknek megoldás lehet a havi 20 ezres megtakarítás, de egy jól kereső vállalkozónak kevés lesz ahhoz, hogy nyugdíjasként is megőrizze a jelenlegi életszínvonalát.
Most nem kezdjük azt magyarázni, hogy nyugdíjaskorában nagy bajban lesz, ha már most nem kezd el félretenni rendszeresen valamennyi pénzt. A magyarok döntő többsége tudja ezt, mégse tesz félre. A nyugdíj-előtakarékossággal úgy vagyunk, mint gyerekkorunkban az édességgel. Csak a kísértések változnak. A közismert pillecukortesztből sokat tanulhat arról, miért költi el minden pénzét, és hogyan cselezhetné ki magát, hogy ne nyomorogjon időskorában.
A saját magukat foglalkoztatóknak nem kell aggódniuk nyugdíjas éveik miatt, amennyiben megbarátkoznak a macska kaja ízével. Ha nem, íme, néhány megtakarítási tipp.
2011-ben még az emberek 40, ma 18 százalékuk tud nyugdíjas éveire előtakarékoskodni – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív felméréséből. Pedig 1980-ban 4 aktív dolgozóra jutott 2 eltartott, most pedig 4 aktívra 3 eltartott jut. A megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja, hogy a nyugdíjából nem fog tudni megélni.
A tartós befektetési és a nyugdíj-előtakarékossági számla után nem kell ehót fizetni - közölte az NGM helyettes államtitkára.
A magyarok lemaradása a nyugdíj-előtakarékosság tekintetében markáns. Egy felmérés szerint Szlovákiában a megkérdezettek 44 százaléka, Magyarországon pedig 7 százaléka spórol nyugdíjas éveire.
Jelentős adóváltozások lesznek a hazai megtakarítási piacon, például meghosszabbodik a nyugdíj-előtakarékossági számla felhalmozási időszaka. A takarékoskodásra úgy tűnik, szükség is lesz: a szakemberek szerint 15-20 éven belül súlyos állami nyugdíjcsökkentés lesz.
Hosszú távú, cafeteria juttatások alkalmazását javasolják a biztosítók a munkáltatóknak, amivel a dolgozók is jobban járhatnának. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar munkavállalókat jobban foglalkoztatja a napi megélhetés, mint a nyugdíjuk.
Nem bízunk az állami nyugdíjban, mégsem teszünk félre, ugyanakkor alaptalanul túlzóak az elvárásaink a nyugdíjaskori jövedelmünkkel kapcsolatban a GfK Hungária kutatása szerint. A tanulmány megállapítja azt is, hogy a befektetésekkel szemben is extrémek a magyarok elvárásai: magas biztonságot és nagy hozamokat várnánk el a befektetéseinktől, ha lennének.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák száma mára 130 ezer fölé nőtt, a rajtuk megtakarított összeg pedig 350 milliárd forint körül alakul - írja a Világgazdaság.
A befektetők túlnyomó többsége már tisztában van azzal, hogy a tartós befektetési számlán (tbsz) kamatadó-mentesen tarthatja megtakarításait, s a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) is egyre népszerűbb az ügyfelek körében a K&H Alapkezelő felmérése szerint.
