Az ekho a törvény szerint is kimondottan a művészi élet előmozdítását, a szellemi termékek létrejöttét segíti elő. Ez az adózási forma is hagy azonban fehér foltokat, hiszen nem vonatkozik például a sportolókra vagy az alkalmi munkásokra  – emelte ki e kedvezőbb adózási forma egyik legnagyobb hátrányát Szolnoki Béla, a BDO Forte adópartnere. A kedvezmény mértékének köszönhetően ráadásul jóval kevesebbet visznek haza azok, akik fizetésüket nem ekhózzák – mutat rá Angyal József okleveles adószakértő, hangsúlyozva, hogy hiába ugyanannyi a bruttó keresetük és végzik ugyanazt a munkát.

Havi 200 ezer forint jövedelem után – megbízási jogviszonyban – a foglalkoztató 54 ezer forint tb-járulékot fizet. A magánszemély,  akitől összesen 77 180 forint adót és járulékot vonnak le, 122 820 forintot kap kézhez. Valamivel több mint 10 ezer forinttal jár jobban, akit bejelentenek, mert tőle ugyanekkora jövedelemből csak 62 080 forint adót és járulékot vonnak le, így nettó 137 920 forintot keres. Ugyanezt a 200 ezer forintot, ha ekhózott jövedelemként veszi fel valaki, akkor 167 761 forint marad a zsebében – hívja fel a több mint 30 ezer forintos különbségre a figyelmet Angyal József. Az ekhós adózásnál – magyarázta a számítást – ugyanis a jövedelem 73 500 forintig normál adózású, az efölötti részre vonatkozik a kedvezmény. Kétszázezer forintnál tehát a munkáltatói teher 45 145, az adó és járulék levonás pedig 32 239 forint.

De ha feltételezzük, hogy a fenti három esetben ugyanazt a munkát végzik el ugyanakkora bruttó jövedelemért, de más-más jogviszonyban, akkor, teszi fel a szakértő a kérdést, mi indokolja a jelentős eltéréseket a nettó jövedelemben ugyanazon munkáért. Angyal József szerint a kedvezmények megszüntetésével elérhető, hogy ugyanahhoz a munkához és bruttó jövedelemhez ugyanakkor nettó összeg tartozzon. Ez a nettó kereset kiszámítására vonatkozó példákból kiindulva 122 820 és 167 761 közé fog esni. Pontos mértéke jelenleg nem számolható ki, mert ehhez tudni kellene a kedvezményezett kör arányát az összes kedvezmény nélküli arányához viszonyítani.

Evásnál, átalányadósnál követhetetlen a nettó személyes jövedelem, mert a költségek nem ismertek – húzta alá a szakértő, aki szerint könnyen megsemmisíthető az eva megtartása mellett állók gyakori érve, miszerint 100 milliárdnál több folyik be ebből az egy adónemből.  Ez szerinte ugyanis csak a mérleg egyik serpenyője. Azok, akik eváznak, nem fizetnek áfát, szja-t és társasági adót sem és az ezekből befolyó bevételek mind hiányoznak az államkasszából. Március végéig 7,8 milliárd forint összegű eva és 3,3 milliárd forintnyi ekho befizetés folyt be összese – tájékoztatta az APEH a hvg.hu-t azzal a megjegyzéssel, hogy az első negyedévi eva előlegfizetés határideje április 12. volt.

Lehet azonban bármennyire is indokolt az eva megszüntetése, 2011 előtt biztosan nem kerülhet rá sor, mivel eltörlése a társasági adózást is befolyásolná.

Miért maradjon az eva?

A megszűnés ellen szól, hogy az eva és az ekho is bevételeken alapuló egyszerű adónemek, amelyeknél nincs szükség bonyolult könyvelésre, nyilvántartásra, az adó megállapítása, megfizetése átlátható – hangsúlyozta Szolnoki Béla, hozzátéve, mindez vonatkozik az ellenőrzésre is, amelynek költsége is alacsony, így ezek nem véletlenül a leghatékonyabban beszedhető adónemek. Az eva további előnye, hogy – az évről-évre emelkedő kulcsok miatt – belőlük egyre nagyobb adóbevétel folyik be a költségvetésbe: tavaly majd 170 milliárd forintnyi eva, ami 44 százaléka a tavaly összesen befizetett társasági adónak.

Az APEH tájékoztatása szerint 2010. 04. 12-ei adatok szerint 42.018 fő egyéni vállalkozó és 57.759 db társas vállalkozás, összesen 99.777 adózó alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak.

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint azért se valószínű, hogy az eva feltételeit kedvezőtlenül módosítsák, mert a Fidesz választási programjában  szó szerint a következő szerepel: "Csökkenteni kell az adók számát, egyszerűsíteni az adóbevallásokat, szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét."  És ez  utóbbinak, mint mondta, szöges ellentéte lenne az eva kivezetése.

Egy evás vállalkozásnál jelenleg a bruttó bevételre jelenleg 30 százalékos adó rakódik, az eva eltörlésével, adóterhei megduplázódnának. Ruszin Zsolt számításai szerint ugyanis a bevételére továbbra is csak negyedannyi költség jutna, mint egy átalányadózó társaságnál, míg az áfa, társasági adó és az osztalék utáni adók közel 50 százalékos terhelést jelentenének. Visszaállana a 2003 előtti helyzet: a döbbenetes mértékű házipénztár egyenleg és annak elsíbolása érdekében iparággá fejlődött számlagyárak üzemeltetése, mivel a “póruljárt” cégek többsége várhatóan a megnövekedett adóterhek minimalizálására törekednének. Egy olyan esetben például, ahol munkavállalóként és vállalkozóként is lehetősége van valakinek egy bizonyos feladatkör ellátására, a munkavállalónak lehetősége se lenne, a vállalkozó viszont könnyen elcsábulhatna és elkezdhet számlákat gyűjteni – vázolja a lehetséges következményeket Ruszin Zsolt. A szakértő szerint uggyanis az eva eltörlése utáni adóterhek és a munkabér adóinak összevetésével, könnyen kiderül, egymillió forintnyi bérköltségből ugyanaz a 400 ezer forint maradna a „számlás” módozatban, mint munkavállalóként. Az igazi visszatartó erő az, hogy a munkabér nem ad lehetőséget a trükközésre, míg a vállalkozás a 300 ezer forintos különbséget könnyen kompenzálhatja, ha ellentételezi számlákkal. Ennek kiszűréséhez – az alelnök számításai szerint – évente akár több tízezer új adóellenőrzésre lenne szükség. Közismert adat azonban, hogy az APEH 2009-ben mindössze háromszázezer végzett.

Aggasztó következménynek tartja az is, hogy az eva alanyok háromnegyede jelenleg csak a bevételeit tartja nyilván és csak megőrzi a költségeiről szóló bizonylatokat, de nem könyveli azt. De, ha nekik ismét meg kell határozniuk az eredményt, akkor az 75 ezer cégnél és egyéni vállalkozásnál szakembernek kellene vezetnie a nyilvántartásokat. A volt eva alanyokat szinte lehetetlen feladat elé állítanák azzal, ha könyvvizsgálóval kell hitelesíteniük, hogy milyen mérlegadatokkal készítsék el a részletesebb könyvelést. Ráadásul bonyolultabb lesz a jelenleg kettős könyvvitelt vezető eva alanyok számára a  beszámoló-készítése is.

Kiváltható adónemek

Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a két adónem esetleges eltörlésével a fenti jövedelmek automatikusan a feketegazdaságba pumpálódnának. Szolnoki Béla arra számít, jó részük munkabérré vagy megbízási díjjá alakulna, vagy mondjuk egyszerűen eltűnne, mert a vállalkozás, ahonnan származik, megszűnne.

Az adónemek törlése helyett az egyik lehetséges megoldásnak a BDO adópartnere azt tartja, hogy szélesítsék a két adónem körét, vagy a ki-belépés feltételeit lazítsák. A fejlődés másik iránya az is lehet, hogy magát a személyi jövedelemadózást és a járulékok fizetését egyszerűsítenék. A kulcs jelentős csökkentésével vagy a sávhatárok kitolásával, amire a költségvetési hatások miatt kevés esélyt lát a szakértő, ez már jövőre megvalósulhatna, ha maradna a törvényben 2011-re már elfogadott adókulcs. Ez 15 millió forintig 17 százalék és csak e felett 32 százalék. Az egyszerűsítés és az adókulcsok csökkentése, érvelt Szolnoki, általánosabban tenné érdekeltté az adózókat kötelmeik teljesítésében. Jelenleg a személyi jövedelemadó legnagyobb tömegét kitevő munkabér utáni adó is bevétel alapú, mivel alig lehet valamivel csökkenteni. Erre két megoldás is elképzelhetőnek tart: szélesebb körű levonásokkal működő valódi jövedelemadót (mondjuk családi alapon) vagy levonások nélküli, de alacsonyabb mértékű egyszerű adót. A nemzetközi gyakorlatban mindkettő előfordul.