A jogszabályok szerinti adatszolgáltatást a nyomtatványforgalmazók gépi számlázással teljesítik, a szoftverből az adóhatóság felé való adatszolgáltatás is pontos, a benne szereplő adatokat az APEH mégis kézileg kérdezi le újra, vagyis nem hisz a saját maga által nyilvántartott adatoknak. Ha ez így van, akkor Magyarországon a számlatömbökből a naponta kiállított többmillió kiállított számlát a befogadók hogyan merjék elszámolni és arra adóvisszaigénylést alapozni?

Egy konkrét esetben egy fuvaros családjában az egyik gyermek gondolt egyet és vett két olyan számlatömböt, ahol hamis adatokat adott meg, majd apuci vállalkozásának dicsfénye alatt – annak tudta nélkül – teljesített, és szórta a hamis tömbökből a saját vállalkozásuk számláit. Az apa a vizsgálat során ezeket a számlákat letagadta, a fiát okolta, de mégis a számlát befogadó járt pórul. Számára a számlán szereplő áfa nem levonható, mert nem tudta, nem tudhatta, hogy a tömböt nem a fuvaros vállalkozásra vásárolták. A probléma kapcsán egyértelműen sokadszorra fogalmazódik meg, hogy megoldás lenne, ha a tömbök sorszámai lekérdezhetőek lennének bárki számára. Hasonlóan aggasztó a helyzet a számítógéppel kiállított számlák kapcsán. A vonatkozó miniszteri rendelet idén április elsején ismét úgy változott, hogy a jogi nyelven körülírhatatlan megfogalmazás ismét bajt okozott. A korábbi szövegben az úgynevezett leporellós számlanyomtatásra külön szabályozás volt érvényes, abból világosan kiolvasható volt, hogy csak az összes példányszámot kellett a nyomtatás során feltüntetni. Az új rendelkezés azonban megszünteti a még mindig nagyon elterjedt módszer szabályozását.

A cikk folytatódik az Adózónán.