Munkaszerződés és járulékfizetés: új szabályok augusztustól

Az április 1-től hatályos törvény (Eftv.) egyszerre akarta fehéríteni a gazdaságot a bejelentési kötelezettség előírásával és ezzel egyidejűleg emelni a közteher mértékét. Ráadásul az április 1-je előtt alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak jelentős részét kizárta a kedvezményes adózás alól. Részükre ugyanis csak a határozott idejű munkaszerződés lehetőségét kínálta. Ezt az alapjaiban hibás koncepciót helyezte hatályon kívül az új törvény.

Áprilistól az addig AM kiskönyvvel foglalkoztatottakat két csoportra osztották: a mezőgazdasági és idegenforgalmi alkalmi munkára maradt a kizárólag a munkáltató által fizetett közteher, melynek mértéke 30 százalékra emelkedett. Az alkalmi munkavállalók másik csoportja (például az építőiparban foglalkoztatottak) számára az új törvény bevezette a határozott időre szóló munkaviszony fogalmát. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az alkalmi foglalkoztatottra egynapos foglalkoztatás esetén is ugyanazt a beléptető és kiléptető adminisztrációt el kellett végezni, mint egy több éves munkaviszony megszűnése esetén.

Az új törvény visszaállítja az alkalmi foglalkoztatás egységes kezelését. Megtartja a bejelentési kötelezettséget, de a bejelentési kötelezettség teljesítésével automatikusan létrejön az egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony. Munkaszerződést csak akkor kell kötni, ha a munkavállaló kéri. Tehát egyszerre van adminisztrációs tehernövekedés és egyszerűsítés is. Az adminisztrációs kötelezettséggel együtt csökken a közteher. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára a munkáltató napi 500 forint közterhet fizet, egyéb alkalmi munkára napi ezer forintot. Ez a közteher már valóban alkalmas arra, hogy legális munkahelyeket teremtsen és csökkentse a fekete foglalkoztatást. Az új törvény szabályozza (korlátozza) az alkalmi munkában foglalkoztatottak számát, ami csökkenti a visszaélés lehetőségét. Egy építőipari cég nem foglalkoztathat kizárólag alkalmi munkásokat.

A cikk folytatódik itt.