Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az állam ez esetben mentesülhetne az átképzési és egyéb támogatások fizetése alól, nem lenne szükség a társadalom peremére sodródó családok, családonként milliókat felemésztő későbbi támogatására sem. Nem is beszélve a társadalmi következményekről, amelyek nem csak az állását vesztett személyre, de családjára és gyermekei jövőjére is kihatnak.
Jelenleg mindössze három biztosítótársaság kínál - a gazdasági válság kapcsán előtérbe került, de biztosítói szempontból kockázatosnak minősített - szabad felhasználású munkanélküliség biztosítási terméket a hazai munkavállalók részére. A munkanélküliség biztosítások magyarországi bevezetésében már korábban is közreműködő biztosítási alkusz - a Biztosítás.hu Kft. még a parlament őszi ülésszaka előtt tárgyalásokat kezdeményez az érintett biztosítókkal és a parlamenti pártokkal arról, hogy a munkanélküliség biztosítás gyorsított eljárás keretében kerüljön be azon biztosítások közé, amelyek díja levonható az összevont adóalap adójából.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége által is támogatott javaslat elfogadása esetén - mellyel a munkanélküliség kockázatainak egy része az államról az üzleti biztosítókra hárulna - a hazai munkavállalóknak lehetősége nyílna arra, hogy 2011. év elején beadandó adóbevallásukban már adócsökkentő tételként tüntessék fel az általuk befizetett munkanélküliség biztosítási díjat.
Bár a széles tömegek számára biztonságot jelentő munkanélküliség biztosítás 40-250 ezer forintos választható havi összegeivel, 9-12 hónapra szóló kártérítési időtartammal, és a maga hároezer forintos átlagos havi díjával nem nevezhető drágának, mégis vannak olyan családok, akik hónapról-hónapra élve még ezt az alacsony havi díjat sem tudják kigazdálkodni a családi keretből. Számukra adókedvezmény nélkül nem elérhető a munkanélküliség biztosítás, pedig éppen ők azok, akinek a leginkább szükségük lenne a biztosításra és az állam számára is ők jelentik a legnagyobb kockázatot és későbbi kiadást.
