Két hónappal azután, hogy elkezdett dolgozni, kénytelen volt táppénzre menni egy kismama, mivel kiderült róla, hogy veszélyeztetett terhes. Alig másfél hónapnyi táppénz folyósítása után azonban munkáltatója közölte, hogy - a terhességét megelőzően a cégnél töltött alig hatvannapos munkaviszonya miatt - nem fizeti utána a tb-t, így nem jár neki tovább a táppénz. Munkaviszonyát ugyan nem szüntetik meg (a munkáltatónak a törvény értelmében erre lehetősége sincs). Csakhogy onnantól kezdve, hogy a munkavállaló keresőképtelenné (jelen esetben veszélyeztetett terhessé) válik, 15 napon keresztül távolléti díj (a munkabére 70 százaléka) jár neki, amelyet teljes egészében a munkáltatónak kell kifizetnie - emlékeztetett akkor a törvényre Horváth Linda munkajogász. 

Mikor jogosult valaki a táppénzre?

Táppénzre (legfeljebb napi átlagkeresete 60 százalékára) csak 15 nap betegszabadság után jogosult a dolgozó, és azt már nem a munkáltatótól, hanem az államtól kapja. Azt, hogy meddig jogosult táppénzre, többek között az is befolyásolja, hogy mennyi folyamatos biztosítási ideje van. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napos megszakításba nem számít bele a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

Kedvezőbbek a feltételek, ha a dolgozó folyamatos munkában töltött ideje eléri a két évet, ekkor ugyanis a táppénz alapja a jövedelem 60 százaléka (ez korábban 70 százalék volt). A kifizetendő táppénz plafonjaként a minimálbér négyszerese vehető figyelembe, ami 2010-ben legfeljebb bruttó 9 800 forint/nap (havi bruttó 294 000 Ft) összeget jelenthet. Két évnél rövidebb, folyamatos munkaviszony esetében a táppénz mértéke már csupán a munkavállaló jövedelmének 50 százaléka lehet (ennek mértéke korábban 60 százalék volt). A táppénz egyharmada ekkor is a munkáltatókat terheli, míg kétharmadát a társadalombiztosítás fizeti.

Amennyiben azonban valaki a saját gyógyulását tudatosan, szándékosan késlelteti, vagy az elbíráló orvos által elrendelt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, és azt nem tudja megindokolni, akkor a táppénz folyósítását meg kell szüntetni. Akkor is, ha a beteg az ellenőrző (fő)orvos - aki a beteget saját otthonában is ellenőrizheti - nem járul hozzá a vizsgálatához - figyelmeztet az előírásra Viszló lászló munkjogi szakértő .

A táppénz-jogosultság szempontjából az sem elhanyagolható szempont, hogy a betegnek van-e úgynevezett táppénzelőzménye, magyarán kapott-e már táppénzt azelőtt, hogy keresőképtelenné vált. Amennyiben ugyanis a biztosított, a betegsége első napját megelőzően kapott már táppénzt, akkor ezt az időt be kell számítani abba az időbe, amelyre ismételten táppénzre jogosult. Ilyenkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt. Nem tekinthető előzménynek: a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem.

A folyósítás speciális esetei

Táppénz jár annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. Kivételnek számít az, aki 18 éves kora előtt keresőképtelenné válik, de a táppénz folyósításának ideje alatt tölti be a 18. életévet. Ő attól függetlenül jogosult táppénzre, hogy mennyi ideig volt folyamatosan biztosított, a folyósítás ideje azonban ilyenkor sem lehet hosszabb 1 évnél.

Más szabály vonatkozik a gyes, a gyet, az ápolási díj, illetve a nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzőkre. Ők annyi ideig jogosultak táppénzre, amennyi időt a gyes, gyet, ápolási díj alatt, illetve a nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt dolgoztak.