A kormány által bevezetett válságadók elsősorban az adó mértékét és célját tekintve  különböznek az előző kormány által bevezetett válságadóktól (bankadó, Robin Hood adó). Igaz, magasabb költségvetési bevételt jelenthetnek, de jópáran lesznek, akik meg fognak próbálni részben vagy egészben kibújni az adózás alól – kommentálja a ma beterjesztett adóváltozásokat Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője.

Kiskapu lehet szerinte a társaság darabolása úgy, hogy az egyes egységek ne legyenek kapcsolt vállalkozások. Emellett akkor is mentesülhet a társaság a válságadó alól, ha a tevékenységi körüket  megváltoztatják, vagy egyes nem adóköteles tevékenységeiket kiszervezik, esetleg a magyarországi letelepedési formát újragondolják.

A válságadók beszedésével kapcsolatban - figyelmeztet a szakértő - felmerülhet annak a kockázata, hogy az adóval érintett egyes (különösen a tőzsdei) cégek a részvényeseik nyomására vitathatják a válságadók létjogosultságát. Az adó következtében ugyanis csökken e részvényesek osztalékalapja és így az elvárt hozam.Torma Levente úgy véli: a kiskereskedők tekintetében előnyben részesülnek azok, akik franchise vagy más hasonló rendszerben működnek; az áruházlánc nem rendelkezik többségi befolyással az egyes külön cégben lévő áruházakban, csak franchise vagy más hasonló díjat szed az egyes üzleteket magukban foglaló független társaságoktól. Előnyben lehetnek a külföldi online áruházak is. Az adóteher csökkentése a vállalatcsoport üzleti modelljének átalakításával is járhat, ami adott esetben nem kívánt, vagy túl költséges megoldás. Ha az érintett cégek sikerrel csökkentik válságadó-terhelésüket, akkor veszélybe kerülhet az adócsökkentés finanszírozásának és ezzel a gazdaság versenyképessé tételének egyik pillére – áll a cég közleményében.

A cikk itt folytatódik.