Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Fő szabály szerint a nem pénzben biztosított juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek és a juttatást terhelő személyi jövedelemadó a magánszemélyt, míg a járulék-, illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a kifizetőt (foglalkoztatót) terheli. A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások lehetséges formáit, a juttatási feltételeket külön szabályozza a tervezet.
A javaslat alapján például az olyan, nem pénzben adott juttatások tekintetében, amelyek esetében a kifizető (jóhiszemű eljárása ellenére) nem tudja megállapítani az egyes magánszemélyek által szerzett jövedelem mértékét, továbbra is a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség. Ilyen esetekben a hatályos rendelkezések alapján a kifizető 54 százalékos személyi jövedelemadót és a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot (valamint esetenként szakképzési hozzájárulást) vagy a juttatás értéke után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet.
| Mennyi marad a zsebében jövőre? |
| Számolja ki a Bérkalkulátor 2011-ben! |
A javaslat szerint 2011-től csökken az adó mértéke ilyen esetekben: 16 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, amelyek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese (azaz az irányadó adómérték 19,04 és 32,13 százalék. Jövőre ilyen juttatásnak minősül - például a társasági adótörvény hatálya alá nem tartozó juttató által biztosított reprezentáció, különféle rendezvényeken történő juttatások (ha az nem minősül reprezentációnak), valamint a csoportos biztosítás díja és a telefonszolgáltatás magáncélú használata.
A hatályos rendelkezések alapján kedvezményes adózású, Szja tv. 70-71. §-a szerinti természetben biztosított juttatások többsége a javaslat szerint 2011-től béren kívüli juttatásnak minősül, amely juttatások - üdülési csekk, étkeztetés, helyi utazási bérlet - továbbra is kedvezményes adókövetkezményekkel nyújthatók.
E juttatások 2011-től a kifizetőt terhelő 19,04 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség mellett nyújthatók (16 százalék személyi jövedelemadó, amelynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese) járulék- vagy százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nélkül. Továbbá, új elemként a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe kerül a korábban korlátlanul adómentes internethasználat havi 5 ezer forintig, valamint 2011-től bevezetik a megújulási kártyát is, amellyel kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások vásárolhatók az éves szinten legfeljebb 300 ezer forint értékű, a „megújulásikártya-számlára” utalt támogatás erejéig.
A családi adókedvezményekről és a megszűnő járulékról az Adózónán olvashat.
