Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Orbán Viktor miniszterelnök - Matolcsy György nemzetgazdasági és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel együtt - pénteken mutatta be az ÚSZT-t.
Az ÚSZT keretében ezzel egy időben 93 új pályázati konstrukciót hirdetnek meg 1100 milliárd forint tőkekihelyezéssel; ez az összeg része a 2013-ig felhasználható 2000 milliárd forint uniós forrásnak. A fejlesztési forrásokat az ÚSZT hét prioritás mentén juttatja a gazdaságba, ezek: az egészségipar, a zöld gazdaság, valamint az üzleti környezet fejlesztése, a lakásprogram, a tudomány és innováció, a foglalkoztatás bővítése, a tranzitgazdaság.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: az Új Széchenyi Tervnek a gazdaságban rövid időn belül jelentős, pozitív hatásai lesznek. Ezek egyrészt "pszichés" hatások, mivel a vállalkozások részéről nagy várakozás övezte a pályázatok megjelenését, így most gondolkodás indulhat arról, hogy hogyan lehetne fejlődni, fejleszteni. Másrészt - a tényleges fejlesztések tekintetében - egy éven belül érzékelhető hatásai lehetnek az ÚSZT-nek - tette hozzá azzal, hogy ezt a "peremfeltételek" is alátámasztják, mivel Magyarország exportpiacain javult a helyzet, és a belső fogyasztás is élénkülni látszik. Megjegyezte: ezt a folyamatot az új adórendszer is felerősíti.
Matolcsy György ismerteti az Új Széchenyi Terv részleteit
Horváth Szabolcs
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint üdvözlendő, hogy végre van "forgatókönyv, menetrend", amely mentén el lehet indulni. Közölte: az ÚSZT-ben megjelölt irányok esélyt adhatnak arra, hogy az ország fejlődési pályára álljon, a beruházások segítsék a munkahelyteremtést. Felhívta a figyelmet, hogy minél több embert kell a munkahelyek felé terelni, így a miniszterelnök által bejelentett, csütörtökön megjelent, a költségvetési kiadásokat csökkentő intézkedésekkel és az ÚSZT-vel együtt lehet majd eredményt elérni. Az intézkedések esélyt adhatnak arra, hogy Magyarország az elmúlt 6-8 éves helyben járása után irányt vegyen, és végre megmozduljon, gondoskodjon saját sorsáról - mondta.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke leszögezte: a szövetség üdvözli az ÚSZT megjelenését. Hozzátette: a terv megjelenése azért fontos, mert az elmúlt évek alatt a visszaszorult a belső piac a konvergencia program miatt, miközben a magyar vállalkozások 99 százalékát kitevő kis- és közepes vállalkozások (kkv) döntő többsége a belső piacra dolgozik. Az elnök kitért arra is: a miniszteri és a miniszterelnöki pénteki beszámolók egyértelművé tették, hogy a jövőben nagyobb szerepe, lehetősége, mozgástere lesz a magyar tulajdonú kkv-knak.
Szűcs György szerint reális célkitűzés ÚSZT-től remélt munkahelyteremtés. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre, azt követően pedig újabb 4-500 ezer alakulhat. Kiemelte, hogy a gazdasági miniszter beszélt arról is: az új munkahelyek teremtése mellett célkitűzés a régiek megtartása is. Ez egybevág az IPOSZ gazdasági programjával - közölte. Az ÚSZT vitairatának meghirdetése után az IPOSZ bekapcsolódott az akcióterv elkészítésébe - hívta fel a figyelmet. Kiemelte: az általa vezetett testületre most az a feladat hárul, hogy részt vegyen a terv népszerűsítésben a kkv-k körében.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a pénteken bemutatott ÚSZT legfontosabb eleme, hogy prioritásként jelöli meg a foglalkoztatás és a munkahelyek megtartását, a fejlesztés és korszerűsítés ösztönzését. Hozzátette: ez azért is kiemelt jelentőségű, mert a rossz foglalkoztatási szerkezet a magyar gazdaság és társadalom "húsz éves gondja". A kkv-szektor felé ez fontos üzenet, a kkv-k nélkül ugyanis nem teremthető meg a kormány által célként kitűzött egymillió munkahely tíz év alatt - közölte.
A pályázati rendszer egyszerűbbé, átláthatóvá válása ugyancsak segítséget jelent a vállalkozásoknak, emellett pozitívumként értékelte az OKISZ ügyvezető társelnöke azt is, hogy már idén jelentős forrásokra lehet pályázni, így az uniós pénzeket mielőbb a gazdaság fejlődésének, növekedésének, valamint a munkahelyek megteremtésének szolgálatába tudják állítani.
Vadász György hangsúlyozta: a mikrovállalkozások is jelentős segítséget kapnak azzal, hogy nemcsak fejlesztési támogatási lehetőséghez, hanem konkrét forrásokhoz is jutnak az ÚSZT keretében, ez pedig segítheti az ebben a szektorban alkalmazott "láthatatlan munkaerő" láthatóvá válását.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője a kormányzati bejelentésekből hiányolta a konkrétumokat, de mint mondta: a megjelölt irányokat helyesnek tartja. A pénteken ismertetett elképzelések, szavai szerint az uniós pénzek újracsomagolását jelentik. Kedvezőnek nevezte, hogy a presztízsberuházások támogatása helyett a miniszterek a források "gazdaságba pumpálását" célozták meg.
