Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A nyertes kis- és középvállalkozások az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében – az ígéretek szerint - könnyebben és gyorsabban juthatnak a támogatásokhoz, mint eddig.Több pályázatnál bevezették az automatikus (normatív bírálati) eljárásrendet, ami a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy nem lesz bíráló bizottság, és döntés 30 napon belül várható. A pályázati feltételek közül eltűnt az árbevétel növekedést előíró kötelezettségvállalás. Sőt, azok a cégek is támogatást nyerhetnek, amelyek jelentős árbevétel csökkenést szenvedtek el az elmúlt időszakban. Nekik - emlékeztet a 4 Tender Hungary Pályázatíró cég -,az előző ciklusban esélyük sem volt arra, hogy uniós forrás közelébe jussanak .
A vállalkozások támogatását biztosítani hivatott kiírásokkal elsősorban vidéki régiókban megvalósuló projektekkel lehet pályázni. Az ÚSZT egyik legfontosabb eleme, hogy prioritásként jelöli meg a foglalkoztatást és a munkahelyek megtartását - állítja Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke.
Stiller Ákos
Négy éven belül legalább 300 ezer új munkahely alakulására számít Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke. A munkahelyteremtést elősegítő egyik előírás 2011-ben, hogy a nyertes pályázóknak az éves átlagos statisztikai létszámot meg kell őrizniük és a személyi jellegű ráfordítások összegét is növelniük kell a megnyert támogatás 5 százalékával a projekt befejezési évét követő 2. üzleti év végére.
Amelyik cég úgy dönt, hogy pályázik, alaposan át kell gondolnia, valóban képes lesz-e teljesíteni a kötelezettségeit. A nyertes pályázatok egyik legnagyobb buktatója - 4 Tender Hungary tapasztalatai szerint -, hogy a vállalásaikat teljesíteni nem képes pályázóknak vissza kell fizetniük a megnyert támogatást, ráadásul büntetőkamattal megfejelve.
Azt sem árt megtervezniük, hogy a pályázatokhoz elvárt önerőt honnan teremtik elő, és hogy - az esetek többségében utófinanszírozású hiteleknél – hogyan vészelik át azokat az időszakokat, ameddig a támogatást folyósítják. A pályázatíró cég arra figyelmeztet, hogy a támogatás nemegyszer csúszik adminisztratív hibák és/vagy a közreműködő szervezet késlekedése miatt, így a vállalkozás súlyos likviditási gondokkal szembesülhet.
Sokat segíthetnek az önerő előteremtését segítő hitellehetőségek is. A Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelnél a beruházás/projekt tervezett költsége - minimum - 25 százaléknak megfelelő saját forrása kell, hogy legyen a cégnek. A korábbi pályázati kiírások alapján általában ez a meghirdetett minimális saját forrás mérték), - kivéve, ha ettől az adott pályázati kiírás eltérő mértékű saját forrás előírást fogalmaz meg. Amennyiben a pályázat alacsonyabb mértékű saját forrást ír elő, akkor az lesz a minimum saját forrás szint a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelnél. Ezzel két és félszer többet igényelhet a vállalkozás, mintha mikrohitelt venne fel. Összesen 500 ezer és 50 millió forint közötti összeget kaphat a vállalkozás, amelynek hitelét pozitívan bírálja el a bank – mutat rá Kiss Zoltán, a Volksbank vezérigazgató-helyettese.
Az ÚSZT keretében egyablakos rendszerben igényelhetnek egy és négymillió forint közötti vissza nem térítendő támogatást akár 8 millió forintos mikrohitellel kombinálva a legalább évi 200 millió forint nettó árbevételű cégek: mindössze 10 százalékos önrész szükséges hozzá. Ráadásul, a támogatás induló vállalkozások számára is elérhető és a pályázat keretében eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés és ingatlan vásárlás illetve fejlesztés is támogatható – mondta Dr. Körmendy Zsófia, 4 Tender Hungary cég ügyvezetője.
Az egyablakos rendszerben a már két teljes (365 nap), lezárt évvel rendelkező vállalkozások számára megnyílik a gyorsított elbírálású eszközbeszerzési pályázat. Ezzel 5-25 millió forintos támogatás igényelhető eszközbeszerzésre és informatikai beruházásokra, 20-40 százalékos támogatási arány mellett (a projekt helyszínétől és a vállalat méretétől függően). A komplex fejlesztést (eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés, ingatlan beruházás, tanácsadás, képzés stb.) tervező kkv-k 15-100 millió forint támogatáshoz is juthatnak 20-35 százalékos támogatási arány mellett.
Teljesen új elem a pályázati rendszerben, hogy azon cégek, amelyek sikerrel pályáznak a fenti kiírások egyikén, kapcsolódó vállalati képzésekre akár 50 millió forintos támogatást is igényelhetnek a TÁMOP 213 kiírásai keretében. Ez a konstrukció elsősorban a vidéki mikro- és kisvállalatok számára biztosít 100 százalékos támogatás mellett akár 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást szakmai, nyelvi, informatikai képzésekre. Van olyan pályázat is, amely vidéki középvállalatoknak biztosít 70-100 százalékos támogatási arány mellett 1-50 millió forintot vállalati képzésekre. Ezen kiírások– szemben az eddigi gyakorlattal – önállóan nem pályázhatóak, csak akkor ha a vállalkozó egy kapcsolódó gazdaságfejlesztési pályázatot is benyújt, s azt támogatásra érdemesnek ítélik. Ezzel az újítással a 4 Tender Hungary szerint biztosítható, hogy a rendelkezésre álló szabad forrásokat ott használják fel, ahol a legjobban hasznosítják azokat.
