Öt százalékra csökkenne az élőzene áfatartalma

Szatmáry Kristóf államtitkár a törvényjavaslat expozéjában kifejtette, a módosítás szerint 5 százalékra csökken a vendéglátás keretében, nem nyilvános családi rendezvényen, belépődíj nélküli zenés rendezvényeken az élőzenét terhelő áfatartalom. Az államtitkár azzal indokolta a javaslatot, hogy Magyarországon nagy hagyományai vannak az élőzenei szolgáltatásoknak. Vágó Gábor (LMP) szerint más megoldást kell keresni az előadóművészek támogatására, ilyen lehet a szerzői jogi törvény módosítása. Amíg az Artisjus különböző jogcímeken közvetetten adóztatja ezt a szolgáltatást, addig nem tudnak a területen "tisztán látni". Babák Mihály (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy apróságról van szó, "ebből ekkora rikácsot csinálni skandalum". Ezzel Veres János (MSZP) kisebbségi bizottsági álláspontjában elhangzottakra reagált, amelyben a képviselő azt mondta, nincs hatástanulmány, és nincs háttérszámítás sem, hogy ez mennyibe fog kerülni. A Jobbikos képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a javaslat nincs jól előkészítve, és nem tudják mi az a nyomós ok, ami miatt sürgősséggel kell erről tárgyalni. Zakó László szerint ez nem hoz 20 százalékkal olcsóbb szolgáltatást, szerinte a szándék szép, de "sunyiságot" sejtenek a háttérben. Pál Béla (MSZP) szerint a szándék számos ponton nincs kellően alátámasztva, és nem akkora mértékű kedvezményről van szó, amely miatt nagy mértékben megnőne az igény a szolgáltatás irányába.

Egyszerűsödhet a nemzetközi vasúti árufuvarozás

Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár szerint a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) egységes szerkezetben történő kihirdetésével egyszerűsödhet a magyarországi vasúttársaságok külföldre irányuló tevékenysége. A kormány képviselője a javaslat általános vitájában emlékeztetett: a megállapodás módosításait korábban kormányrendeletek formájában hirdették ki, holott azok hatása miatt már akkor is szükség lett volna a parlamenti jóváhagyásra. Rétvári: csökkenhet a képzés utáni pályaelhagyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával. Növekedhet az utánpótlásképzés hatékonysága és csökkenhet a képzés utáni pályaelhagyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával - emelte ki Rétvári Bence az intézmény megalapítását rögzítő törvényjavaslat hétfő esti expozéjában. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kifejtette: az új intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem karaként működő egykori Államigazgatási Főiskola, azaz a mai közigazgatástudományi kar egyesülésével jön létre, és 2012. január 1-jével kezdi meg működését. Közép- és hosszú távon a képzési szerkezet összehangolásával, valamint a közszolgálati karrierpályákkal való harmonizálásával növelni fogja az utánpótlásképzés hatékonyságát, ezáltal várhatóan csökkenni fog a képzés utáni pályaelhagyás - mutatott rá a kereszténydemokrata államtitkár. Hiller István (MSZP) a javaslat általános vitájában elmondott felszólalásában azt kérte a kormány képviselőjétől, hogy tegyenek le az új intézmény fenntartói tanács általi irányításának ötletéről, mivel szerinte az abban felbukkanó ellentétes érdekek működésképtelenné tehetik az egyetemet. Szilágyi Péter (LMP) megszólalásában azt kifogásolta, hogy a törvény kizárólag az új intézmény létrehozását szabályozza és nem fogalmazza meg annak működési feltételeit.

Törvényt módosítana a kormány a kkv-szektor támogatása érdekében

A kormány módosítaná a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásáról szóló törvényt, hogy a vállalkozások fel tudják venni az Agrár Széchenyi Kártya által biztosított hitelt. Szatmáry Kristóf államtitkár expozéjában azt mondta, technikai jellegű módosításról van szó, mert a Széchenyi Kártya alanyi köre eltér az Agrár Széchenyi Kártya alanyi körétől.
Zsiga Marcell fideszes képviselő a részletekről szólva elmondta, a hitel összege 500 ezer forinttól 25 millió forintig terjed, a futamidő 3 év, az összeg szabad felhasználású. Ennek segítségével csökkenthető a versenyhátrány, 20 milliárdos forrás válhat elérhetővé, ha a kormány bevezeti ezt tavasszal. Aradszki András (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek segítségével fejleszteni lehet a biogazdálkodás gépesítését is, ami az egyik kitörési pontja lehet az agráriumnak. A jobbikos Varga Géza azt mondta, meg fogják szavazni a javaslatot, de szakmai körökből azt a visszajelzést kapták, hogy a gyakorlatban nem működik majd a hitelezés és a kkv-k alsóbb rétegeinek nem nyújt segítséget. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár finanszírozási lehetőséget teremtenek, ezt úgy hozták létre, hogy nincs agrárstratégia, így a cégek olyanra költhetik a pénzt, ami nem illik bele egy később stratégiába. Szatmáry Kristóf államtitkár a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, hogy nem akarják megmondani, mire költsék a pénzt, mert ezt csak a cégek tudják. Az államtitkár megköszönte az ellenzék támogatását. Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát és a hétfői ülésnapot is lezárta.