Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nem jövőre, hanem 2013-ban vezetnék ki az evát abban az esetben, ha az szja-n belül az átalányadózás körét ki lehetne terjeszteni és az adónemen belül az átalányérvényesítés határát 15 millió forintos éves bevételről 25 millióra emelnék – javasolta Rogán Antal hétfőn.
Nem kár az evásokért
Az eva bevezetése nem volt helyes, ugyanis a kedvezményes, alacsonyabb adófizetést a többi adózó fizette meg azzal, hogy nekik értelemszerűen több adót kellett fizetniük, mint egy eva nélküli rendszerben kellett volna. Ezért helyes lépés az eva eltörlése, nem érdemes könnyeket hullatni az evásokért, hiszen az adónem megszűnése után végre az evások is hasonló mértékű adót fognak fizetni, mint a többiek – mondta a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője szerint az evások közel harmada csak megtakarítási céllal használja ezt az adónemet, miközben nyilvánvalóan képesek lennének a nem kedvezményes adózásra is.
Az evásoknak a jelenlegi szabályok szerint a bruttó (áfával megnövelt) bevételük 30 százalékát kell leadózniuk. Ez az adóteher - merész becsléssel - elképzelhető, hogy átlagosan 36-37 százalékra emelkedik az eddigi evás cégeknek, ha megszűnik ez az adónem - mondta az APEH volt alelnöke.
Fazekas István
Rogán Antal ötlete, mely szerint az evásoknak az eva helyett lehetővé tennék a személyi jövedelemadózásban már létező átalányadófizetést, részben kivitelezhető Vámosi-Nagy szerint. Az evások körülbelül fele egyéni vállalkozó, őket egyszerű lenne besorolni a személyi jövedelemadó alá. Az viszont elég abszurd ötlet lenne, ha ugyanezt szeretnék megtenni a cégekkel is – vélekedett a szakértő.
| Kik fizethetnek átalányadót? |
Az átalányadózást a jelenlegi személyi jövedelemadó-törvény alapján adóévenként, az adóév egészére választhatja az az egyéni vállalkozó, akinek a megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg (illetve az átalányadózásra választott évben ismét nem haladja meg ezt az összeghatárt), és nem áll munkaviszonyban. Ilyen adózást választhat az a kiskereskedő is, akinek megelőző adóévben nem haladta meg a 100 millió forintot a bevétele. Ezen kívül a mezőgazdasági kistermelők is választhatják az átalányadózást. |
Már a Reformszövetség is megmondta
„Igazából egy kifliből csinálunk zsemlét - ugyanabból az anyagból készül, csak nehezebb harapni” - sommázta véleményét Hegedüs Sándor, az RSM DTM adócsoportjának vezetője. Szerinte adójogilag és szakmailag vitatható lépésnek tűnik és egyetért abban Vámosi-Naggyal, hogy a bt.-ket és a kft.-ket rendszeridegen lenne behúzni az szja alá.
Horváth Szabolcs
Az adószakértő szerint egyébként a gondolat önmagában nem rossz. Megoldásként vagy egy új adónem kialakítása kínálkozna, vagy az átalányadózást a társasági adó alanyai számára is lehetővé kellene tenni. Mindenképpen szükség van arra, hogy kidolgozzák a részleteket, erre viszont időt kellene hagyni.
Hegedüs az átalányadózás 15 millió forintos sávjának 25 millió forintra bővítését is elképzelhetőnek tartja, ugyanakkor az átalányadózás jóval összetettebb, legalábbis, ami az elismert költséghányadot, illetve ezáltal az adóalapot illeti, mint az eva. Nincs meggyőződve arról sem, hogy könnyebb lesz így azokat megfogni, akik tényleg trükköznek a számlákkal. Ellenőrzés-hatékonysági szempontból talán célszerűbb lenne azoknál a cégeknél vizsgálódni, akik befogadják az evás cégek számláit.
Az eva megszüntetését már 2009-ben javasolták Oszkó Péterék a Reformszövetségben - igaz, az átalányadózással és az ekhóval együtt, de ezt akkor nem fogadták meg. Egyrészt azért, mert ez praktikusan adóemelést jelentett volna. Másrészt, ahogy az a mai vitákból is kiviláglik, nem biztos, hogy az újból kezdődő trükközések miatt a költségvetésnek is jót tett volna.
Ez utóbbi lehetőség most is fennáll.
