Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés célja a fizetésképtelenségi és cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések visszaszorítása, a cégek működésének, tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tétele.
Mint mondta, a javaslat ahhoz akar hozzájárulni, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt, a hitelezőket és az államot károsító magatartások visszaszoruljanak, és jogilag felelősségre vonhatók legyenek a cégek azon vezető tisztségviselői és tulajdonosai, akik mulasztásaikkal vagy fedezetelvonó intézkedéseikkel hozzájárulnak a hitelezők megkárosításához. Az új szabályok erősítik a bíróság bírságolási jogkörét és bővítik a csalárd módon eljáró cégvezetők és tulajdonosok jogi felelősségre vonásának lehetősét - mutatott rá Répássy Róbert.
Répássy Róbert
MTI / Kollányi Péter
Mint mondta, az új rendelkezések védik az eljárás alá került adós vagyonát, erősítik a csődeljárás adósságrendező funkcióját, támogatják az adós csődeljárásra való felkészülését, és a vállalkozás üzemszerű működését a csődeljárás alatt. Ugyanakkor - folytatta - a jogszabály-módosítások azt meg akarják akadályozni, hogy az adósok a moratórium időtartamát időhúzásra vagy a tartozások kifizetése alóli kibúvásra használják fel.
Hangsúlyozta: azt is meg kell akadályozni, hogy az adós egyes baráti hitelezői csoportokkal összejátszva a többi hitelezőre tisztességtelen feltételeket kényszerítsen, azaz az adósságok rendezésekor kirívóan nagy engedményeket tartalmazzon a csődegyezség.
Répássy Róbert beszámolt arról is, hogy a javaslat bevezet egy új elemet, a kényszertörlési eljárást, amely azt teszi lehetővé, hogy a kiüresedett, vagyontalan, munkavállalókkal nem rendelkező vállalkozásokat egyszerűen, újabb bírósági eljárás nélkül lehessen megszüntetni. Közölte: a javaslat módosítja a gazdasági társaságokról szóló törvényt, a cégeljárásról szóló törvényt és az egyéni vállalkozókról törvényt, a többi módosító rendelkezés pedig a jogszabályok közötti összhangot szolgálja.
