Tavaly egész évben 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák. A végelszámolások is drasztikus ütemben növekedtek, mára ez az eljárástípus döntően a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzőjévé vált.

- A válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar KKV-szektort, így egymás után három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok – állítja az Opten céginformációs szolgáltató szakembere, Csorbai Hajnalka. Míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi érték is csak 4653 volt. Emellett a tendencia sem kedvező; a szekértő szerint az utolsó három negyedéven belül is stabil emelkedés látható, és "ez nem vetít előre semmi jót 2012-re” – mondja Csorbai Hajnalka.

Fazekas István

Az egy évvel korábbi 13 685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22 958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok. A korábban nem is igazán ismert kategóriába 2009-ben 33, 2010-ben 58, tavaly pedig már 74 százalékát ráadásulmár nem is maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították.

A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a szakemberek a társasági törvény és a számviteli törvény következetesebb alkalmazását látják, a legtöbb eljárás hátterében például a mérleg leadásának elmulasztása áll. - Ez azt jelenti, hogy lényegében elhagyott cégekről mondja ki a cégbíróság, hogy nem működhetnek tovább. Nagyon meglepő ugyanakkor, hogy ezek közül milyen soknak van lejárt és már soha be nem hajtható adóssága, ami miatt a végelszámolás felszámolásba fordul” – mondta az Opten stratégiai igazgatója.

Észak-Alföldi építő: halomzottan hátrányos

Tavaly a korábbi években is már vesztesnek számító ágazatokban romlott tovább leginkább a csődarány. Az összes céget tekintve ez 3,4-ről 4 százalékra nőtt egy év alatt. A legnagyobb vesztesek az épület- és egyéb építménykivitelezéssel foglalkozó cégek, e területen tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százalékos volt a bedőlési arány. E két építőipari szegmens közé került a biztonsági piac a maga 9,22 százalékos csődarányával, az "élmezőnyt" a ruházati termékek gyártása követi, 6,66 százalékos aránnyal.

Régiónként vizsgálva: a bedőlt cégek a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon működtek, a csődátlag mindkét régióban bőven 5 százalék fölötti. De mintegy 5 százalékos mutatója lett a Közép-Dunántúlnak is, ami szintén az átlag feletti arány.