Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tavaly egész évben 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák. A végelszámolások is drasztikus ütemben növekedtek, mára ez az eljárástípus döntően a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzőjévé vált.
- A válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar KKV-szektort, így egymás után három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok – állítja az Opten céginformációs szolgáltató szakembere, Csorbai Hajnalka. Míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi érték is csak 4653 volt. Emellett a tendencia sem kedvező; a szekértő szerint az utolsó három negyedéven belül is stabil emelkedés látható, és "ez nem vetít előre semmi jót 2012-re” – mondja Csorbai Hajnalka.
Kiugró számú végelszámolás
Fazekas István
Az egy évvel korábbi 13 685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22 958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok. A korábban nem is igazán ismert kategóriába 2009-ben 33, 2010-ben 58, tavaly pedig már 74 százalékát ráadásulmár nem is maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították.
A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a szakemberek a társasági törvény és a számviteli törvény következetesebb alkalmazását látják, a legtöbb eljárás hátterében például a mérleg leadásának elmulasztása áll. - Ez azt jelenti, hogy lényegében elhagyott cégekről mondja ki a cégbíróság, hogy nem működhetnek tovább. Nagyon meglepő ugyanakkor, hogy ezek közül milyen soknak van lejárt és már soha be nem hajtható adóssága, ami miatt a végelszámolás felszámolásba fordul” – mondta az Opten stratégiai igazgatója.
Észak-Alföldi építő: halomzottan hátrányos
Tavaly a korábbi években is már vesztesnek számító ágazatokban romlott tovább leginkább a csődarány. Az összes céget tekintve ez 3,4-ről 4 százalékra nőtt egy év alatt. A legnagyobb vesztesek az épület- és egyéb építménykivitelezéssel foglalkozó cégek, e területen tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százalékos volt a bedőlési arány. E két építőipari szegmens közé került a biztonsági piac a maga 9,22 százalékos csődarányával, az "élmezőnyt" a ruházati termékek gyártása követi, 6,66 százalékos aránnyal.
Régiónként vizsgálva: a bedőlt cégek a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon működtek, a csődátlag mindkét régióban bőven 5 százalék fölötti. De mintegy 5 százalékos mutatója lett a Közép-Dunántúlnak is, ami szintén az átlag feletti arány.
