Miközben az Orbán-kormány az elmúlt évben hatalmas erőkkel igyekezett kínai befektetőket bevonni a magyar gazdaság fellendítésébe, sőt szóba került, hogy Peking akár magyar állampapírok vásárlásával is segítené az ország finanszírozását, addig háttérbe szorult Ázsia másik milliárdos népességű állama, a szintén dinamikusan fejlődő gazdaságú India. (Arról nem is beszélve, hogy a kínai állampapír-vásárlások mintha elmaradozni látszanának az utóbbi időben, és Magyarország megint az IMF-fel tárgyal a forrásszerzésről.)

Mindennek fényében talán meglephette még a szervezőket is, hogy a CEU, a Közép-európai Egyetem nagyköveti előadássorozatában a meghívott indiai diplomata, Gauri Shankar Gupta, zsúfolásig megtelt teremben tarthatott beszédet. Az indiai nagykövet szerdán először közismert adatokat sorolt országáról, a világ második legnépesebb államáról, ahol ma már 1,2 milliárd ember lakik. Kevésbé ismert viszont, hogy a dél-ázsiai ország a világgazdaság egyik motorja volt az utóbbi években. A válság egyik legsúlyosabb évében, 2009-ben a világgazdaság növekedésének 17 százalékát és még 2010-ben is a növekmény tíz százalékát állította elő India. (Összehasonlításul: Kína ebben a két évben 50, illetve 25 százalékát adta a világ GDP-bővülésének.)

8,5 százalékos GDP-bővülés

Az indiai gazdaság önmagához képest is látványos növekedést mutat: 2010-ben 8,5 százalékos volt a GDP-bővülés a nagykövet szerint. Ami az ágazatokat illeti, a mezőgazdaság 6,6, az ipar 7,9, a szolgáltatások szintje pedig 9,4 százalékkal emelkedett. Ez utóbbiban benne vannak a dinamikusan bővülő indiai IT-cégek is. Az IT-szektort tekintve ma már az USA mögött a második legnagyobb szereplő a világon India. Az ázsiai ország infotechnológiai cégei közül többen is jelen vannak Magyarországon. Így például a Tata Consultancy Services (TCS) az európai szoftverfejlesztő központját Budapesten állította fel. Miközben 2004-ben a Satyam Computers nyitott irodát a magyar fővárosban.

A Tata autókat követte a szoftverfejlesztés

AP

Persze nemcsak az indiai informatikai cégek aktívak nálunk. A Telco nevű vállalat Swisscar nevű részlegén keresztül tart fenn disztribúciós központot Magyarországon. Budapesti centrumukból járműveket értékesítenek. Szintén indiai érdekeltségűvé vált az Erőterv Wagner Bíró Kft., egy mérnöki cég, amelybe a McNally Bharat Engineering Ltd. fektetett be. A Technocraft Industries (India) Ltd. megszerezte a Duna Kötöttárugyárat Baján. A Thapar csoport Dunakilitin üzemeltet egy konzervgyárat. Egy kevésbé ismert gyógyszercég a legnagyobb befektetők közé tartozik az ázsiai országból: a Sun Pharmaceutical Industries a tiszavasvári Alkaloidát birtokolja.

1,3 milliárd dollár befektetés

Rajtuk kívül az egyik legnagyobb indiai befektető az SMR, amely Mosonmagyaróváron és környékén egy gyárat már most fenntart, egy másik beruházása pedig még zajlik. Így a mosoni térség Európa egyik legnagyobb gyártóbázisává válik az autók visszapillantó-tükreinek előállításában. Minderről a nagykövet is beszélt szerdai előadásában, és a hvg.hu kérdésére kitért arra, hogy országának cégei összesen 1,3 milliárd dollárt fektettek be nálunk, és ennek révén mintegy 8000 embert foglalkoztatnak e cégek itthon.

Gauri Shankar Gupta bízik benne, hogy további kapcsolatok jönnek létre a két ország vállalatai között. Általában is dinamikusan nő az indiai külföldi befektetések értéke, hiszen az elmúlt években a 20 milliárd dolláros szintről 40-50 milliárdra nőtt a klföldre irányuló az indiai tőkeexport. (Így például indiai érdekeltségű ma már a brit Jaguar és Land Rover is.)

Üzleti lehetőségek Indiában is

Ugyanakkor Indiában is nagy üzleti lehetőségek nyílnak hamarosan: az ország infrastruktúrája még fejletlen, a vízkezelés, a szennyvíztisztítás, a megújuló energiák előállítása és az útépítés például olyan területek, ahol még óriási beruházások várhatóak a közeljövőben.  

Egy kérdésre – amely Kína gazdasági aktivizálódását firtatta a kelet-közép-európai térségben - a nagykövet elmondta, hogy Európa elég nagy ahhoz, hogy legyen elegendő hely Kínának és Indiának is a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Az előadás után a hvg.hu kérdésére Gauri Shankar Gupta elmondta: a magyar kormánytól nem keresték meg őket azzal, hogy India vásároljon magyar államkötvényeket. (Mint ismeretes, korábban a kínai miniszterelnök budapesti látogatásakor Peking a magyar államadósság esetleges finanszírozásában való részvételét vetette fel.)