Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Átlagosan 50 millió forint befektetésével szerez 25 és 35 százalék közötti részesedést a kiválasztott kis és középvállalatokban a Széchenyi Tőkebefektetési Alap. A kiválasztási folyamat során az önállóan jelentkező, vagy pályázati tanácsadók ajánlására megkeresett vállalatoknál a hosszú távú üzleti stratégia realitását és annak regionális vagy nemzetgazdasági hozadékait vizsgálták, majd az előszűrés után – a privát szféra szakértőit is magában foglaló – befektetési bizottság minősítette az ügyletet. Kedvező állásfoglalását követte a jogi és pénzügyi átvilágítás, majd az Igazgatóság döntése.
Az SZTA tapasztalatai szerint egyre nagyobb az érdeklődés a tőkeoldali finanszírozásra, a bizalom is növekszik az állami befektetés iránt, az üzleti tervek megalapozása, a potenciális piac reális felmérése terén azonban sokszor szorulnak segítségre a társaságok. Ez utóbbi lassítja legtöbbször a döntéshozatali folyamatot. A kihelyezések üteme 2012-ben tovább gyorsul az SZTA szerint, hiszen a tőkével támogatott társaságok pozitív példáján keresztül mások számára is egyre világosabb lesz a tőkejuttatási program megalapozottsága.
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság, tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja. Az alapkezelő feladata a Regionális Operatív Programok keretéből felállított Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar kkv-szektor felé, meghatározott időtartamra szóló tőkebefektetés formájában. Az alapkezelő 2015 végéig 120-150 projekt lebonyolítását célozza meg.
„Sok vállalat jut el életpályája során egy olyan pontra, ahol a tőkebevonás elengedhetetlen ahhoz, hogy új növekedési szakaszba lépjen, átpozícionálja magát, vagy finanszírozza az átmeneti nehézségek elkerüléséhez szükséges változtatásokat. Ha ezeknek a befektetéseknek csak a közvetlen, eredményre gyakorolt hatását nézzük, akkor a lényeg mindig az új növekedési pálya ígérete. Itt nem mindig érhető el a hagyományos finanszírozás” – magyarázza Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.
„Ha azonban a további addicionális értékeket is tekintetbe vesszük, akkor az államnak szükségszerűen támogatnia kell ezeknek a cégeknek a szándékait, ha azok megalapozottak, és hozzájárulnak a foglalkoztatás emelkedéséhez, a régiós növekedési kilátások javulásához, vagy részterületükön speciális know-how hazai meghonosításához. Ezért mi egy vállalatba történő befektetéskor a közvetlen megtérülési elvárást éves szinten 12-13 százalékban határoztuk meg.”
A Széchenyi Tőkebefektetési Alapot kezelő társaság szakemberei a júniusi indulás óta több mint 100 céget mértek fel, ennek mintegy fele volt érdemes arra, hogy az első körön túl további egyeztetések kezdődjenek. „Különösen nehéz időszak ez a hazai kkv-k életében, a forrásaikat leginkább a túlélés köti le, így ritkán van mód fejlesztésre, a korábban elhatározott stratégiák tudatos végig vitelére. Az ígéretesnek tűnő megoldások, piacfejlesztési elképzelések „blokkolódása” mindennapos jelenség.” – magyarázza Csuhaj V. Imre.
A most befektetésre kiválasztott társaságok elsősorban létszámuk bővítésére, eszközparkjuk fejlesztésére, és a belföldi, valamint külföldi terjeszkedés megalapozására fordítják a friss tőkét. A cégek között van például építőipari vállalkozás, bútorgyártó, gépjárművek vezérlésének és speciális műszereknek a fejlesztésére szakosodott beszállító, illetve egy különleges utazásszervező is.
