A PwC kutatása szerint a vizsgált felsővezetői kör felének fizetése - teljes éves kompenzációt vizsgálva - 19 és 35 millió forint között ingadozott.

A közlemény szerint bár várható volt a bérplafonnal szabályozott állami vállalati vezetők és a versenyszféra felsővezetői között javadalmazásbeli különbség, a legmeglepőbb eltérések mégsem e bontás mentén jelentkeztek. Az egyes funkcionális területek igazgatóinak jövedelme között ugyanis akár 2,5-szeres eltérés is lehet a teljes éves jövedelmek esetében, azaz átlagosan például egy marketing- vagy humánerőforrás-igazgató közel kétszer annyit keres, mint egy informatikai igazgató.

A kutatás kimutatta azt is, hogy a felsővezetői változóbér-kifizetések esetében a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kitűzött teljesítménycélok teljesülésére, s jellemzően 2 millió forint eltérés van a kitűzött éves 5 millió forint és a kifizetett éves 3 millió forint felsővezetői mozgóbérek között.

A PwC kutatása megerősítette azt a korábbi feltevést is, hogy a fővárosi székhelyű vállalatok felsővezetőinek javadalmazása felülmúlja a vidéki székhelyű vállalatokét. A vidéken bejegyzett vállalatok között is eltérés tapasztalható azonban aszerint, hogy az ország mely részén található a székhelyük.

Regionális és nemzetközi vonatkozásban a PwC nemzetközi javadalmazási adatai szerint Magyarországon a felsővezetői kompenzációs csomagok még mindig rendkívül konzervatívak, kevéssé alkalmazzák a hosszú távú elkötelezettséget erősítő javadalmazási formákat, mint például a részvényjuttatási vagy részvényopciós programokat. Bár az elemzett minta felsővezetői csomagjai között is találtak hosszú távú ösztönzőket, ezek mértéke között akár 30-szoros eltérés is lehet. A hosszú távú ösztönzők aránya az elemzett vállalatok körében jóval alacsonyabb a nyugat-európai vállalatok azonos pozíciójú felsővezetőihez képest, ahol már bevett gyakorlatként fűzik szorosabbra ilyen módon a vállalat és a felsővezetők érdekeit.