Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A kártyát igénylő munkavállalók száma február elejére már a 120 ezer főt is elérte. Őket a kutatási eredmények szerint elsősorban a biztonságos és egyszerű használat (a biztonságot a válaszadók 76,8 százaléka, elsősorban a nők és a fővárosiak tartották fontosnak), a letilthatóság és a kényelmi szempontok győzték meg. A legfontosabb termékelőnyök között említették (80 százalék), hogy kártyával a vásárlások során nem kell túlkölteni. Az internetes fizetés lehetőségét (főleg a fiatal hölgyek) és azt, hogy az eddigi különböző fajta utalványok helyett elég egy kártyát maguknál tartaniuk, szintén fontosnak tartották a válaszadók.
A megkérdezettek szinte mindegyike, pontosabban 95 százalékuk hallott már a cafeteria rendszer változásáról. A Széchenyi Pihenőkártyával, azaz a SZÉP-kártyával kapcsolatos alapvető tudnivalókat a megkérdezett alkalmazottak mintegy fele (51 százalék) ismerte, az említett felhasználási területek között a meleg étkezés, a rekreáció és a turisztikai szolgáltatások szinte azonos arányban fordultak elő.
A SZÉP-kártya bevezetésével a munkavállalók praktikus fizetőeszközhöz jutottak, a munkáltatók megszabadultak az adminisztráció egy részétől, az elfogadóhelyek pedig gyorsabban jutnak hozzá a pénzükhöz, miközben a korábbiaknál jóval kisebb (legfeljebb 1,5 százalék) forgalomarányos jutalékot fizetnek a kibocsátó bankok számára. A lakossági vásárlások során csökken a készpénzhasználat aránya az olcsóbb és kényelmesebb kártyás fizetés javára. Összességében – a Magyar Nemzeti Bank korábbi számításai szerint – évi százmilliárd forintot is meg lehetne takarítani, ha a kártyás fizetésekben elérnénk az átlagos európai szintet.
MTI / Pénzjegynyomda
A megfelelő béren kívüli juttatások választásával a cégek több mint 30 ezer forintot is megtakaríthatnak havonta minden egyes munkavállalójuk bérköltségén – a dolgozó jövedelmétől, családi kedvezményre való jogosultságától függően 30-38 százalékkal kisebb adóterhet fizetnek a nettó juttatás után. Az új rendszerben összességében növekszik az étkezésre kedvezménnyel adható támogatás összege, hiszen a munkáltató havi 30 ezer forintot adhat étkezésre a munkavállalónak, a korábbi évi 18 ezer forint helyett. Az összegből ötezer forintot jelent az Erzsébet-utalvány, további 12 500 forintot a munkahelyi meleg étkeztetés biztosítása (ami az üzemi konyhában étkezők, vagyis a kisebb jövedelmű rétegek számára jelent segítséget, hiszen így a teljes étkezési cafeteriát ők is igénybe vehetik, míg ez korábban nem volt lehetséges). További havi 12 500 forint adható meleg étkezésre a SZÉP-kártyán a 30,94 százalékos adóteher megfizetésével.
