Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az idei első negyedévben mindössze 45 csődeljárás indult, azaz az eredetileg 1991-ben elfogadott csődtörvény sokadik átdolgozása sem hozott valódi áttörést a nehézségekkel küzdő hazai cégek életében – derül ki az Atradius Collections legfrissebb jelentéséből.. Emellett a csekély polgári és büntetőjogi következmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy tavaly közel 20, az idei első negyedévben pedig 35 százalékkal növekedett a felszámolások száma.
A múlt év első negyedében 65, az ideiben pedig 54 százalékkal növekedett a végelszámolások száma, és ezek jelentős része is felszámolásban végződik – állítja az Atradius Collections. „Ilyen körülmények között létfontosságú lenne a következetes követeléskezelés, de a magyar vállalatok továbbra is csak kevéssé hajlandóak követeléskezelési eszközök használatára a fizetési kockázatok csökkentése érdekében” – mutatott rá Harka Péter az Atradius Collections országigazgatója. Ez azért is rossz hír a hazai vállalati szektornak, mert felszámolások esetén itthon, átlagosan a követelések csupán 1 százaléka térül meg.
Az Atradius Collections szerint a felmérésben részt vevő magyar vállalatok egyetlen, csak a legáltalánosabbnak számító kockázatkezelési eszközt használtak magasabb arányban, mint az európai átlag: a magyar válaszadók 39 százaléka hajlott a vevő múltjának ellenőrzésére, szemben a felmérés európai átlagának 34 százalékos értékénél.
Ugyanakkor a vevők hitelképességének ellenőrzését Magyarországon a vállalkozók 29, míg Európában átlagosan 38 százaléka kéri, hitelbiztosítást pedig 13 illetve 17 százalékuk köt. A vevők hitelezési monitoringját a cégek 28 százaléka használja Európában, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalékuk. Készpénzes értékesítéssel a magyar vállalkozások 25, míg az európaiak 33 százaléka védekezik a nemfizetési kockázatok ellen. Az egy adott vevőtől való függés csökkentése sem volt lényegi szempont a hazai cégeknek: mindössze 8 százalékuk foglalkozott ezzel a problémával, szemben a felmérésben résztvevő országok 20 százalékos átlagával. A behajthatatlan követelések ellen a magyar vállalkozások 9 százaléka tartalékolt, és ugyanilyen arányban folyamodtak a biztosítékokkal fedezett fizetésekhez is. Ezek az adatok messze elmaradnak az európai átlagtól, ahol ugyanezek aránya 18 és 23 százalék.
Ezeknél is nagyobb mértékben hanyagolják az aktív hitelmenedzsmentet a magyar vállalkozások, hiszen ezt mindösszesen 7 százalékuk alkalmazza, miközben az európai átlag 35 százalék. Követeléskezelőhöz a magyar vállalkozók 16, míg az európaiak 20 százaléka fordult.
A számla fizetési határidejét követő napok számának növekedésével nő a nem fizetés kockázata is: míg a 60-90 nap közötti késedelem még csak a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már meredeken zuhan annak az esélye, hogy a cég hozzájusson a pénzéhez.
