Az elmúlt fél évben a magyar bankszektort jelentős külső negatív hatások érték, és a belföldi változások sem kedveztek az iparág szereplőinek. Ezt tükrözi a KPMG vállalathitelezési hangulatindexének változása is: a hazai vállalathitelezési piac aktuális státuszát és a várható trendjeit jelző index értéke a 2011. novemberi +0,1-es szintet követően 2012 tavaszára -0,7-re csökkent. Az index értéke tavaly júniusban még 1,45 volt.

Az elmúlt egy évben tapasztalható fokozatos hangulatromlás jól nyomon követhető a hangulatindex értékének változásán, amely 2011 júniusában még 1,5-ös szintet ért el a -10-től +10-ig terjedő skálán, majd novemberre +0,1-re esett vissza, idén tavasszal pedig negatív tartományba fordult. Bár a bankszektor szereplői alapvetően továbbra is nyitottnak tekintik magukat a vállalati ügyfelek finanszírozására, a finanszírozási hajlandóság tekintetében negatív trend mutatkozik az előző év közepe óta – derül ki a KPMG elemzéséből, amelyet a vállalati hitelezésért felelős banki vezetőknek a magyar vállalati hitelpiac jelenlegi állapotára vonatkozó véleménye, illetve annak jövőbeli alakulásával kapcsolatos várakozásai alapján állítottak össze.

A vállalati hitelportfóliók nagyságának várható alakulásával kapcsolatban hasonlóan borús a kép: a válaszadók a bankszektor egészében számottevő csökkenést várnak az előttünk álló évtől. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a vállalati hitelekkel szemben támasztott kereslet terén növekvő érdeklődésről nyilatkozott a bankok negyede, jóllehet az aktivitás még így sem éri el a 2011 júniusában tapasztalható szintet.

„A hitelkérelmek kedvező elbírálását jelenleg leginkább a vállalatok javuló üzleti kilátásai tudnák elősegíteni, de a hiteldöntésnél kiemelten fontos szempont a múltbeli gazdasági teljesítmény, a hitelezési előtörténet és a vállalat aktuális eladósodottsági szintje is” – jegyezte meg az eredményekre támaszkodva Palotai Zsolt, a felmérésért felelős vezető, a KPMG igazgatója.

A bankok hitelezési hajlandósága egyértelműen csökkent a 2011 őszén készült előző felmérés óta, bár a válaszadók nagy része továbbra is nyitottnak tartotta bankját a vállalati ügyfelek finanszírozására. A hitelezési hajlandóság a működési célú hitelek esetén a legmagasabb, míg beruházási hitelkérelmek befogadására a bankok alig több mint egyharmada nyitott és 50 százalékuk csak kisebb vagy nagyobb korlátozással lenne hajlandó ilyen célra hitelt nyújtani. Az M&A (egyesülések és felvásárlások) tevékenység finanszírozásától a bankok fele teljes mértékben elzárkózik. 

A válaszadók többsége összességében változatlan hitelezési feltételrendszerre számít, bár a kamatspread, a fedezetekre vonatkozó követelményrendszer és a bankok monitoring-tevékenysége tekintetében némi szigorítást is elképzelhetőnek tartanak a hitelezési vezetők.

A vállalati hiteltermékek iránti kereslet terén a bankok döntő többsége nem számolt be érzékelhető változásról, a hitelintézetek negyedénél pedig kis mértékben nőtt az érdeklődők száma az elmúlt hónapokban. A vezetők ennek ellenére egyöntetűen a vállalati hitelportfólió volumenének csökkenését vetítik előre a következő egy évben, igaz, jelentős visszaesésre már senki sem számít. A válaszadók döntő többsége jelenleg a vállalati hitelportfólió minőségének kismértékű romlását vetíti előre, annak ellenére, hogy az előző felmérés alkalmával egyharmaduk már a negatív trend befejeződésére számított.

A kereskedelmi bankok körében egyöntetűen a termelő vállalatok, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások tekinthetők a legkedveltebb hitelezési célpontnak. Árnyaltabb képet mutat a közüzemi szolgáltató vállalatok megítélése, amiket a bankok közel kétharmada az átlagosnál vonzóbbnak tart, egyharmaduk viszont átlagosnak vagy annál kevésbé attraktívabbnak ítél meg. Átlagosan vonzó iparágnak tekinthető a telekommunikáció és a posta. A pénzügyi szektor megítélése azonban határozottan kedvezőtlen, a bankok fele a legrosszabbak közé sorolta. A lista végén az ingatlanszektor és az építőipar szerepel.