EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A biztosítási adó felét hárítják át a biztosítók az ügyfelekre, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni - becsülte meg Asztalos László, a CIG Életbiztosító felügyelőbizottsági tagja.
Ezt részben ellensúlyozhatná a társaságok számára a piacbővülés, amire Horváth Béla, a CIG Életbiztosító igazgatósági elnöke az egészségügyi területen lát lehetőséget. Szerinte a fejlett európai országokban az egészségügyi kiadás 15-25 százalékát finanszírozzák a magánbiztosítók, ami hasonló arány esetén Magyarországon évi 300-500 milliárd forintos piacot jelentene a biztosítóknak.
Az állam azzal már megnyitotta az egészségügyi szolgáltatást nyújtó piacot, hogy a cégek adómentesen köthetnek ilyet alkalmazottaikra. Az egészségügy a következő években többlet állami forrásra nem számíthat, így csak a biztosítók tudnak friss tőkét vinni a rendszerbe - hangzott el a vitában.
A biztosítók helyzetét nehezíti az is, hogy meg kell felelniük az EU megemelt szolvencia követelményeinek, amely magasabb tőkeigénnyel jár.
A Solvency II. irányelvnek való megfelelés miatt például a CIG Pannónia Életbiztosító tőkéjét 4 milliárd forinttal kell megemelni ez év őszéig. A vezetőség hazai és nemzetközi pénzintézetekkel tárgyal a tőkebevonásról, az eredményről megfelelő időben tájékoztatják a nyilvánosságot - mondta Horváth Béla.
A CIG csoport egyik társalapítója és felügyelőbizottsági elnöke Járai Zsigmond, a Magyar Nemzet Bank (MNB) és a Költségvetési Tanács (KT) volt elnöke.
