A munkaerő-kölcsönzők számára kedvező döntések születtek az új munka törvénykönyve (mt.) hétfő esti parlamenti zárószavazásakor, így a korábbi, az ágazat megroppanásával számoló félelmek is elillantak − mondta a Napi Gazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Az új mt.-ben a munkaerő-kölcsönzőkre végül is nem vonatkoznak majd a csoportos leépítés általános szabályai, a végkielégítések kérdésében pedig kompromisszumos megoldás született, ami figyelembe veszi a kölcsönzött dolgozók és a munkáltatók érdekeit is.

Korábban attól lehetett tartani, hogy mindig csoportos leépítésben lenne minden kölcsönbeadó, hiszen egy közepes kölcsönzőcég is több mint 30 főt küld el havonta − és többet is vesz fel −, azt viszont nem tudja 30 nappal előre megjósolni, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a kölcsönadó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót másutt elhelyezni.  Az új mt. végkielégítésre vonatkozó fejezete szerint a kölcsönzött dolgozóknak is jár majd végkielégítés, azt viszont kölcsönvevőnként és csak az utolsó kikölcsönzés tekintetében kell számítani. Ezzel elkerülhető, hogy a kölcsönzött munkavállalónak az egyik termelő cégnél töltött munkaidejére vonatkozó végkielégítést egy másik kölcsönvevővel kelljen megfizettetni.

A szakértő a csődtörvény folyamatban lévő módosításával kapcsolatban azt mondta, lehetővé válik, hogy a kölcsönzőcégek számláinak bért és járulékokat tartalmazó részeit előresorolják az "A" kategóriába, a bér jellegű kifizetések közé. Ellenkező esetben a kölcsönvevő csődje, felszámolása esetén elképzelhető lett volna, hogy a felszámoló nem tudja kifizetni a kölcsönzőcég számláinak béreket és járulékokat terhelő részét, holott az valójában döntő többségében béreket takar − veszélyeztetve ezzel az adott munkaerő-kölcsönző céget és összes többi, máshová kihelyezett dolgozóját.

A határozott idejű munkaszerződéseket "megfelelő gazdasági indokkal" továbbra is meg lehet hosszabbítani. A felmondási idővel kapcsolatban a szakmai szervezetek ahhoz ragaszkodtak, hogy kölcsönzéskor egy éven belüli munkaviszony esetén a jelenlegi 15 nap maradjon az új mt.-ben szereplő 30 helyett. A munkaadói szervezetek összességében pozitívan értékelik az új munka törvénykönyve munkaerő-kölcsönzést érintő szabályozását, egy ponton azonban a hazai szabályozás továbbra sem él a vonatkozó uniós irányelv adta rugalmassággal, amely speciális esetekben lehetőséget kínál az eltérésre az egyenlő bérezéstől. Ilyen megnevezett speciális esetekben (például munkaerőpiactól távol eső dolgozók integrálása esetén) az egyenlő bérezéstől való eltérést csak 183 napig engedélyezi az új mt. − ezzel szűkítve a munkalehetőséget az érintett dolgozói kör számára.