A kerékpáros turizmus az európaiidegenforgalom egyik leggyorsabban bővülő ágazata, s ez a trend Magyarország számára is jól kihasználható – írja a Világgazdaság. Az elmúlt években hazánkban is szaporodott a kerékpárosok száma, amit jól mutat, hogy tavaly már több mint háromszázezer kerékpárjegyet vettek a MÁV-START utasai, kétszer annyit, mint négy évvel ezelőtt.

Magyarországon mintegy 1500 kilométer turisztikai célra alkalmas, kitáblázott kerékpárúton lehet biciklizni. A kisforgalmú mellékutakat is magában foglaló országos kerékpáros törzshálózat hossza 2500 kilométerre tehető. Kerékpáros útvonalaink közül a legforgalmasabbak és legnépszerűbbek azok, amelyek egybefüggő túrahálózatot képeznek, vagy a nemzetközi kerékpáros hálózat tagjai (például Balatoni Bringakörút, EuroVelo 6, EuroVelo 11, Tisza-tó körüli túrák). Magyarországra főleg német, holland, osztrák és szlovák kerékpárosok érkeznek, átlagos napi költésük napi 15 ezer forint körül mozog.

A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a kerékpáros turisták költési hajlandósága 15 százalékkal nagyobb az átlagos turistákénál, 7-11 napra kelnek útra, 55 százalékuk településtől településig teker, 40 százalékuk csillagtúrákat szervez, 5 százalékuk városlátogatás közben használ kerékpárt, és 90 százalékban az önálló szervezésű utazás a jellemző. Vannak persze szervezett utak is: egy négyéjszakás Balaton kerülő túra például a főszezonban 63 ezer forintba kerül. Egyre több hazai szállásadó is felismeri a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket. Minimum elvárás tőlük, hogy zárt, fedett helyen tudják elhelyezni a vendégek kerékpárjait, valamint minimum 2 napra való, kidolgozott kerékpártúra ajánlattal rendelkezzenek, amelyekről térképet biztosítanak.

Ha kiépül a tervezett infrastruktúra, a kerékpáros turizmus kiegészítheti, mi több, hosszabb távon érezhető plusz lökést adhat a balatoni idegenforgalomnak. „A magyarok körében nagyon népszerű, egyfajta teljesítménytúra, kellemes kirándulás a Balaton megkerülése. Gyakori, hogy baráti társaságok, családok évente megteszik a távot. A külföldiek másként állnak hozzá, ők is lekerekezik az utat, ám közben megszállnak egy-két napra, s közben úgynevezett háttér-kirándulásokra indulnak” – mondta Tar László, a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vezetője.

A 2015-ig tartó fejlesztési projektben javasolták, újítsák fel a Balatoni Bringakörutat, az ugyanis több helyütt rendkívül rossz állapotú. A nemzetközi szabványok által javasolt 2,75 helyett néhol 1,8 méter a szélesség, de akadnak 80 centisek is.Biztosan jelentős fejlődést hozna a Kis-Balaton körüli kerékpárút kiépítése, de csak úgy, ha azt összekötnék a balatoni szakasszal.

A pályázati rendszer egyelőre azonban nem kedvez a kerékpáros turizmus fejlesztésének. A pályázók az előkészítés költsége, és az előfinanszírozás és az ebből eredő nagy kockázat miatt sok esetben belebuknak, vagy el sem tudnak kezdeni ilyen projekteket. Idén az Új Széchenyi Terv keretében a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztését szolgáló pályázatokat 6,35 milliárd forinttal támogatja az Európai Unió és a kormány. Ebből a keretösszegből fél milliárd forintot kifejezetten a kerékpáros turizmus fejlesztésére különítettek el. Július 1-jétől augusztus 31-ig gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozások, költségvetési-, illetve non-profit szervezetek pályázhatnak a konstrukcióra. Az már biztos, hogy mintegy 1,3 millió euró összköltségű pályázat keretében végeznek kerékpáros turisztikai fejlesztéseket Vas és Zala megyében, valamint a Muravidéken 2014 őszéig.