Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Éves szinten mintegy 30 százalékkal bővülhet az úgynevezett zöld adatközpontok globális piaca a következő években. A Navigant’s Energy Practice előrejelzése szerint 2016-ban több mint 45 milliárd dollárt költhetnek világszerte ilyen központokra, ami bő két és félszerese a 2012-es esztendőre jósolt 17,1 milliárdnak – írja a Világgazdaság. Ágazati szakértők szerint a szegmenst a jövőben már nem kizárólag a mamutcégek hajthatják, várhatóan egyre több kisebb vállalat is felismeri majd a zöld adatközpontokban, illetve az adattárolás és gyakran a teljes infrastruktúra ezzel együtt járó kiszervezésében rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően az energiatakarékos adattárolás elterjedése a felhőalapú szolgáltatások térnyerésével párhuzamosan mehet végbe.
A legnagyobb nemzeti piac nem meglepő módon az Egyesült Államok lesz, ahol piackutatók a globálishoz hasonló mértékű bővülést prognosztizálnak: az Environmental Reader elemzése szerint a világ legnagyobb gazdaságában a zöld adatközpontok piaca már 2014-ben átlépheti a 10 milliárd dollárt, miközben tavaly kevesebb mint 5 milliárdot fordítottak ilyen célra a helyi cégek.
Becslések szerint a fejlett országokban a teljes energiafogyasztás 2–3 százaléka köthető a különböző adatközpontokhoz, s világszerte átlagosan közel 5 millió olyan szerver működik, amit aktuálisan nem használnak, ez pedig éves szinten 3,7 milliárd dollárnyi energiát emészt fel. Bár az energiatakarékos, zöld adatközpontokra történő áttérésnél a vállalatok kommunikációjában komoly szerepet kap a környezettudatosság, a keresletet leginkább a cégek költségcsökkentési törekvései hajtják.
