Sok AI-jal foglalkozó vállalat számára lehet majd hasznos az az eszköz, amellyel a fogadási piacról jól ismert, de pénzügyi előrejelzésekkel is foglalkozó Kalshi rukkolt ki: egy olyan határidős görbe, amelyik megjósolja, hogy mennyibe fog a jövőbe kerülni a számítási kapacitás, pontosabban a GPU-kapacitás bérlése.
Az xAI Colossus 2 nevű adatközpontja hordozható gázturbinákat használ a működéséhez, csakhogy ezekre nem kapott engedélyt.
Lecsapott a Google egy épülő adatközpont teljes energiatermelésére, 2029-től ezzel is ellensúlyoznák a cég károsanyag-kibocsátását.
Komoly adatközpont-korlátozás lép hatályba New York államban. A cél az, hogy időt nyerjenek, amíg érkeznek az átfogóbb szabályozások.
Kijött az ír statisztika arról, hogyan alakult az ország energiafogyasztása 2025-ben. Az eredmény döbbenetes.
A Gartner piackutató cég előrejelzése szerint 2027-ben már több energiát fogyaszt majd a mesterséges intelligencia, mint a hagyományos adatközpontok összesen.
Igen vonzó és nem kevésbé gyakori célpontokká váltak az adatközpontok építéséhez szükséges szállítmányok az Egyesült Államokban.
Hónapok óta memóriahiány sújtja a félvezetőipart, ennek következtében dráguló termékekkel szembesülnek a boltokban a vásárlók. A fő bűnösnek a mesterséges intelligenciát, pontosabban az adatközpontokat tartják, azonban a Micron Technology kereskedelmi igazgatója félreérthetetlenül utalt arra, hogy az Apple agresszív beszerzési politikája is hozzájárulhatott a helyzet kialakulásához.
A Magyar-kormány által az uniós pénzekből tervezett közlekedési és energetikai infrastrukturális fejlesztések akár ki is húzhatják a hullámvölgyből a logisztikai ágazatot, de más is kell ahhoz, hogy gyorsan ismét megteljenek a raktárak.
Ha a mesterséges intelligencia forradalmának legnagyobb nyertese kerülne szóba, sokan azonnal és jogosan a világ vezető grafikusprocesszor-gyártójára, az Nvidiára gondolnak. Most viszont egy másik nagy név kívánja megszakítani ezt az egyeduralmat: a Qualcomm is belépne az AI piacra.
A Tesla olyan komplett informatikai rendszert kínálna az AI-piac résztvevőinek, amelyet bármelyik adatközpontba be lehetne építeni.
Az amerikai Paladin Envirotech olyan megoldást dolgozott ki, amely képes kinyerni a ritkaföldfémeket a használt elektronikai eszközökből.
Többször és több okból is megkongatták már a vészharangot a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az ENSZ új jelentése is meglehetősen ijesztő: miközben számszerűsíti az AI környezeti költségeit, egy már jól ismert paradoxonra is felhívja a figyelmet.
Egy friss adatgyűjtés szerint 2026 első három hónapjában annyi adatközpont építését akasztották meg a civil lakosok az Egyesült Államokban, mint 2025-ben összesen.
Míg egyfelől roppant kényelmes, hogy kérdéseinkkel azonnal a mesterséges intelligenciához fordulhatunk, azonban „ingyenebéd” ezúttal sincs. Egyre több – jó esetben csak – kellemetlenség derül ki az AI mögött álló adatközpontokkal kapcsolatban, és az emberek emiatt egyre ellenségesebbekké válnak velük szemben. Amerikában mindössze néhány hónap alatt lett drámai változás zajlott le ez ügyben.
Kísérleti jelleggel elindította Kína az első víz alatti adatközpontot, amellyel a hűtést spórolnák meg – egy másik problémát pedig épp ezzel generálhatnak.
Gigasat néven épülhet meg Elon Musk új, 93 000 négyzetméteres gyára, amiben a mesterséges intelligenciát működtető műholdakat készítene.
Felpörgetni a mesterséges intelligenciát segítő adatközpontok telepítését Peking, erre pedig szemmel láthatóan a pénzt sem sajnálja. Vannak azonban hátráltató tényezők a képletben.
Az elmúlt időszakban öt nagy adatközpont terveit jelentették be a befektetők Seattle-ben, a város vezetése pedig meghallotta a helyiek elégedetlenségét.
Minden megtakarítást magába szívó fekete lyukról írt Zsiday Viktor.
