Üzleti kapcsolatai révén úgy tűnik, nyakig benne lehet tiltott AI-chipek csempészetében az Nvidia-vezér kínai kémnek tartott egyik szeretője.
Jelenleg Kína gyártja a világ összes optikai adó-vevőjének mintegy 68 százalékát, ami nélkül haszontalanná válnának az AI-chipek is.
A mesterséges intelligencia és az adatközpontok iránti robbanásszerű kereslet új korszakot nyithat az AMD és az Intel rivalizálásában. Az előbbi minden eddiginél erősebb negyedévre készül, miközben vetélytársa, az Intel egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. Ha beválnak az előrejelzések (amire minden remény megvan), akkor igazi fordulatra kerülhet sor a félvezetőipar történetében.
A tüntetőknek azzal volt bajuk, hogy a multicég egy adatközpontot akar létrehozni a városban és szerintük az túl sok energiát fogyasztana, továbbá a Microsoft hozzájárul a palesztinok elnyomásához, mivel a vállalat többek között az izraeli hadsereg számára is biztosít adatkezelési szolgáltatásokat.
Három, egyenként 85 méter magas adatközponttorony épül a Microsoft számára a holland fővárosban.
Több helyen is referendumot tartottak az Egyesült Államokban a félidős szavazással egyidőben, amelyeken arról kellett dönteni, hogy a helyiek támogatják-e az adatközpontok építését.
Nem elég az országos szintű vereség, a nagy adatközpontok ellen kampányoló politikusokat választott meg szinte minden, a techszektor számára fontos állam.
Az Nvidia előírása szerint a jövőben a kapacitás legfeljebb 49 százalékát használhatják kínai vállalatok.
417 önkormányzati meghallgatás 10 202 felszólalását elemezte egy amerikai cég, hogy kiderüljön, mit gondolhatnak az amerikaiak az adatközpontokról.
Rendeletben írja elő Vlagyimir Putyin, hogy a magántulajdonban álló adatközpontokban 10 százalékos kapacitást kell fenntartani az állami szolgáltatások számára.
Egyre több adatközpont épül, és egyre hevesebb a helyiek tiltakozása. Finnországban is keményen tevékenykedik a Google, és az adatközpont-építésnek egy egészen furcsa következménye is lett: olyan helyeken tűntek fel farkasok, ahol eddig sosem jártak.
Viszonylag soká éreztek rá az ukránok az oroszok katonai műveleteit és mindennapjait is káoszba sodró digitális Achilles-sarokra. Most, hogy megvan, vélhetően ezt sem akarják majd jó darabig elengedni.
Mintha elautózna Budapestről Madridba és vissza: nagyjából, néhány száz kilométer híján úgy kell elképzelni a 4500 km-es távolságot. Ilyen léptékben gondolkozik most egy norvég cég, amelyik Amerika kikerülésével építene tenger alatti kábelt Európa és Kanada között.
A dróntámadást a bank is megerősítette, azt állítják, hogy a szolgáltatásaik normálisan működnek.
Oroszországon kívül is érezhető az ukrán dróntámadások hatása: lényegében teljesen leállt az orosz bottevékenység.
A finn hatóságok szerint a Google kormányzati engedély nélkül vághatta ki azokon az erdős területeken a fákat, ahol két adatközpontot építenek. A cég elismerte, hogy „hibázott”.
Szászrégenben 1,7 hektáron valósítják meg a beruházást, már idén be is indítanák a központot.
Miközben gombamódra szaporodnának az adatközpontok az Egyesült Államokban, egyre nagyobb az ellenállás a helyi lakosok körében. Az ellenszenv olyan nagy, hogy egy pennsylvaniai város lakói inkább visszautasítják a háztartásonkénti nem is olyan kevés, 3,2 millió forintnak megfelelő „kenőpénzt”.
A NATO valamennyi tagállamára kiterjedő NATO Restricted (NR) akkreditációt kapott az Amazon Web Services (AWS) felhőszolgáltató. Az érintett szolgáltatások így már minősített információk kezelésére is használhatók a NATO-tagállamokban működő AWS-régiókban. A vállalat szerint a döntés a védelmi szektor felhőhasználatát is felgyorsíthatja.
Önkéntes megállapodást írt alá kedden Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai techvállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről.
