Hogyan kell adózni az e-kereskedelemben?

Az e-kereskedelem voltaképpen gyűjtőfogalom: a megrendelés, a fizetés és a termékek szállítása vagy a szolgáltatások igénybevétele közül, ha csak az egyik is online történik, már e-kereskedelemről van szó. Adózási szempontból azonban fontos, hogy milyen mértékben tartalmaznak internetalapú megoldásokat az ügyletek.

Az eladó a szállítás indulási állama szerinti áfás számlát köteles kiállítani és folyamatosan nyomon követni a többi tagállamba történő értékesítések éves kumulált értékét – írja az RSM DTM tanácsadó blogjában Ágoston Péter, a cég nemzetközi adóképviseleti vezetője. A szállítás befejezése szerinti tagállamra vonatkozó értékhatár meghaladása után ugyanakkor az eladásokról már az ottani (tehát a szállítási célország szerinti) áfás számlát kell kiállítani – így hangzik a távolsági értékesítések főszabálya, legalábbis ami az áfával kapcsolatos tudnivalókat illeti. A külföldi áfás számlák kiállításának előfeltétele, hogy az eladó adószámot igényeljen az adott tagállamban.

Az uniós, valamint az azzal harmonizált magyar áfaszabályozás is lehetővé teszi, hogy az eladó már az értékhatár elérése előtt külföldi áfás számlát állítson ki a távolsági értékesítésekről – ezt akkor érdemes megfontolni, ha az alkalmazandó külföldi áfa kulcs alacsonyabb, mint a „hazai”.

A távolsági értékesítést végző vállalkozások nyilvántartási kötelezettségét, illetve a választási lehetőség jelentette adóoptimalizálást is figyelembe véve a következő gyakorlati, technikai szempontokat ajánlatos szem előtt tartani:

• a távolsági értékesítést (is) végző vállalkozásoknak érdemes lehetőséget adniuk arra, hogy a vevők már a megrendeléskor adóalanyként azonosítsák magukat. Az érvényes adószámmal rendelkező vevők részére történő értékesítés ugyanis nem minősül távolsági értékesítésnek;
• távolsági értékesítéskor a szállítási cím, illetve azon belül is a szállítási célország kiemelten fontos adat. Ezt mindenképpen rögzíteni kell, illetve a hozzá tartozó, kumulált éves nettó értékesítési adattal együtt rendszerszinten kell kezelni;
• a számlák első példányát a termékkel együtt is el lehet küldeni a vevőknek, de gondoskodni kell a külföldi adóbevallásokat készítő és benyújtó adóképviselőhöz, illetve az eladó könyveléséhez eljuttatandó példányokról is. A távolsági értékesítéseket elektronikus számlákkal is lehet bizonylatolni. Kiemelten kell figyelni a vonatkozó előírásokat, különös tekintettel az EU-s áfa-irányelv végrehajtási rendeletében, illetve a jövőre életbe lépő 2010/45/EU irányelvben foglaltakra;
• a tagállamok távolsági értékesítésre vonatkozó értékhatárait úgy határozták meg, hogy azokat folyamatos tevékenység mellett már az „önfenntartó” nyereségszintű vállalkozások is biztosan átlépjék. A külföldi adóregisztráció tehát csak idő kérdése. Érdemes már a tevékenység indulásakor tájékozódni a külföldi adókötelezettségek teljesítésének díjáról és feltételeiről;
• a távolsági értékesítésekről mindig áfás számlákat kell kiállítani. Az egyetlen kérdés az, hogy a vevőknek történő szállítások indulási vagy érkezési államának áfáját kell-e használni. Ebből az is következik, hogy az eladónak az adóregisztrációs működés keretein belül létesített külföldi raktárai szintén adótervezési eszközként használhatóak.