„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Hétfőre várható a SAS eredménybeszámolója a harmadik negyedévről. A jelentés korábban volt esedékes, de elhalasztották, mert a társaság tárgyal az úgynevezett rulírozó hitelkeretének megújításáról és növeléséről, ennek fedezetéül költségszerkezetének javítását és egyes vagyonelemeinek eladását ígéri. A cégnél remélik, hogy a negyedéves beszámolóval egyidejűleg a tárgyalások eredményét is közölhetik. A rulírozó hitelből az adós a hitelkeret futamideje alatt a hitelkeret felső határáig annyiszor vehet fel pénzt, ahányszor az addigi tartozását törleszti.
Nemrég a SAS 4,5 milliárd svéd korona hitelt kapott bankoktól, de valószínű, hogy újabb hitelre lesz szüksége. Csakhogy a bankok a SAS-ban részes északi országok - Svédország, Norvégia és Dánia - kormányának garanciája nélkül több pénzt nem adnak - írta az Expressen című lap Stockholmban.
A SAS több évtizede küzd anyagi nehézségekkel. A cég vezetősége ősszel már jelezte, hogy a talpon maradáshoz 3 milliárd koronányi takarékosságra lesz szükség, ami újabb elbocsátásokhoz vezethet. A svéd államnak 20 százalékos része van a légitársaságban.
Szakértők szerint a SAS problémái 1980-as években kezdődtek, amikor a társaságot piacképessé kezdték alakítani, de az a tévhit terjedt el, hogy a SAS márkaneve önmagában garancia a piaci sikerre. Valójában a SAS lemaradt, mert a kontinensközi utak helyett Európára összpontosított, ott azonban az olcsó, fapados légitársaságok győztek.
A svéd Unionen szakszervezet elnöke a Dagens Industri gazdasági napilapnak azonban azt mondta: kétli, hogy a kormány most egy esetleges csődbejelentésre készülne fel.
