Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A tőzsde már biztosra veszi a megegyezést, a SAS-részvény árfolyama több mint 22 százalékkal emelkedett.
A SAS korábban bejelentette, hogy 800 állást számol fel és a létszámot fokozatosan 15 ezerről 9-10 ezerre szorítja le, eladja földi kiszolgáló egységét, 15-17 százalékkal lefaragja a fizetéseket és a nyugdíjalapot. Az intézkedésekkel a társaság szerint évi 3 milliárd koronával (350 millió euró) csökkentenék a költségeket. Ezenkívül hét skandináv bank és a svéd, a dán és a norvég kormány 3,5 milliárd koronás hitelkeretet biztosít a cégnek.
Elisabeth Manzi, a SAS sajtófőnöke elmondta: a hitelező bankok kikötötték, hogy a SAS csak akkor juthat friss hitelhez, ha a válságkezelő tervet száz százalékban teljesíti. Ha a SAS-nak nem sikerül megállapodnia az illetékes érdekvédelmi szervezetekkel, akkor a terv eleve nem teljesíthető - mondta Manzi.
A SAS 2007 óta nem zárt nyereséges évet, és a többi európai légitársasághoz hasonlóan küzd a magas üzemanyagárakkal és a fapados cégekkel.
A társaság különben is drágán üzemel. 2011-ben 15 ezres létszámmal 27,1 millió utast szállított, míg a konkurens fapados Norwegian 2550 fővel 15,7 milliót. A bérköltség a SAS-nál az összköltség 34 százaléka, a Norwegiannál csak 19 százaléka. Az egy férőhelyre jutó költség a SAS-nál csaknem kétszer akkora, mint az ősrivális norvég légitársaságnál.
