Az intézkedésről a napokban kaptak tájékoztatást. Vizsgálják a döntés jogi környezetét, illetve a zár alá vétel hatását a felszámolási eljárásra. Azt kívánják feltárni, hogy a csődtörvény speciális szabályai alapján valóban lehet-e a felszámolási eljárás megindítása után a hitelezői vagyon terhére zár alá vételi, vagyonelkobzási döntést hozni – tette hozzá.

"Ha igen, akkor sem lehetetlenül el a felszámolási eljárás, hiszen nem a teljes vagyont érinti a végzés”, de így csak bonyolult jogi procedúra keretében lehet az érintett vagyont a befektetői piacra kivinni.

"Ha így marad a helyzet, az kétségtelenül nem tesz jót a befektetői tárgyalások megindításának"- mondta a felszámolóbiztos, aki egy hete azt mondta: jövő januárban kezdhetnek befektetőt keresni a cégbe.

Megjegyezte, hogy a zár alá vétel a felszámolási eljárás felfüggesztését is eredményezheti, így bizonytalanná válhat, le tudják-e hívni a bérgarancia-alapból a dolgozók ki nem fizetett járandóságát. „Az üzemeltetési törekvések nem reális alternatívvá válnak, a felszámolási feladatok folyamatban lévő meghitelezése is zátonyra futhat” – hozott fel egy újabb lehetséges problémát.

"Nem a büntető eljárás maga a probléma, hanem annak egyes következményei, különösen azok, amelyek a vagyon feletti rendelkezési jogokat, a vagyon értékesíthetőségét korlátozzák, a felszámolás ütemes előrehaladását nehezítik” tette hozzá Jendrolovics Pál Péter.

Máté Kinga, a Győri Törvényszék szóvivője későbbre ígért tájékoztatást az ügyben.