A kormány kitalált néhány újabb feladatot, hogy ne unatkozzanak a vállalkozók, és mindez pénzbe is kerül majd nekik. A cégeknek összesen négy dolgot kell elrendezniük. Nyilatkozniuk kell arról, hogy jogszerűen használják a székhelyüket, illetve ha van, a telephelyüket, fióktelepüket. Újabb adatokat kell megadniuk a cég tagjairól és a vezető tisztségviselőiről. Ha külföldi vállalkozásról van szó, illetve belföldi lakóhellyel nem rendelkező külföldi személyről, kötelező kézbesítési megbízottat megjelölniük. Végül pedig meg kell változtatniuk a nevüket, ha például állami, nemzeti vagy hasonló állami hatóságra emlékeztető szó szerepel benne. A változtatásokat 2013. február 1-ig be kell jelenteni a cégbíróságnak.

A teendőket a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény idén márciusban hatályba lépett módosításában írta elő a parlament. A meglévő vállalkozásoknak egy év haladékot adott 2013. február 1-ig, míg az új cégekre azonnal hatályba lépett. Emellett azoknak a cégeknek is teljesíteniük kellett az új bejelentési kötelezettséget az év folyamán, amelyek valami más ok miatt társasági szerződésmódosításra kényszerültek március óta. Mivel jelenleg mintegy 540 ezer működő társas vállalkozás van, a bejelentési kötelezettség valószínűleg több százezres nagyságrendben érintheti a gazdasági társaságokat.

1. Mi kell a székhely bejelentéséhez?

Az első feladat lényege, hogy a cégbíróság a fiktív székhelyek kiszűrése érdekében szeretné tudni, a vállalkozások jogszerűen használják-e a székhelyüket, illetve a telephelyüket. Eredetileg igazolni kellett a használat jogszerűségét a cégbíróság felé, de egy idén júliusban életbe lépett egyszerűsítés értelmében elegendő a vezető tisztségviselő arra vonatkozó nyilatkozatát benyújtani, hogy jogszerűen használja a cég a székhelyét, illetve telephelyét, fióktelepét. A törvény szerint egy vállalkozás székhelye olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdona, vagy amelynek használatára a cég jogosult, például bérli, illetve ingyenesen használja. Utóbbi esetben a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata igazolhatja, hogy a cég jogszerűen van ott az adott helyen. A cégbíróságnak elegendő tehát például egy olyan ügyvezetői nyilatkozat, amelyben a cég ügyvezetője a cég székhelyéről leírja, hogy a vállalkozás jogszerűen használja. A nyilatkozat megalapozottságáról ugyanakkor az eljáró  ügyvédnek vagy közjegyzőnek meg kell bizonyosodnia, és ha nem tudja megállapítani a használat jogszerűségét, akkor meg kell tagadnia az eljárást – mondta a hvg.hu-nak Szűcs Bálint ügyvéd, az RSM DTM Hungary Zrt. adótanácsadó cég partnere.

Túry Gergely

A felelősség tehát részben az ügyvédé vagy a közjegyzőé, és ha a cégbíróság vagy más hatóság a későbbiekben azt találja, hogy a székhelyről szóló nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, akkor őket is elővehetik, akár büntetőjogi felelősségre vonás keretében is. Ezért az ügyvéd, illetve a közjegyző kérni fog a cégtől bérleti, szívességi használati szerződést (ha nem tulajdonosa az ingatlannak), amelyben szerepelnie kell annak, hogy milyen jogon használja, és ellenőriznie kell az ingatlanok tulajdoni lapjait is – mondta az RSM DTM Hungary Zrt. partnere. Ezt az ügyvéd, közjegyző le tudja kérni a földhivatal nyilvántartási rendszeréből, a költségét viszont általában áthárítja az ügyfélre.

2. Milyen személyes adatokat kell megadni?

A második feladat, amit szintén 2013. február 1-ig el kell végezniük a cégeknek, hogy megadják tagjaik és ügyvezetőik adóazonosító jelét, illetve adószámát, valamint születési idejét. Persze, ha március óta ezeket az adatokat a cég már bejelentette, további kötelezettsége nincsen. Ezen a ponton az eljáró ügyvédnek vagy a közjegyzőnek módosítania kell a társasági szerződést is a természetes személyazonosító adatokkal, a cégbíróságnak pedig elektronikus úton küldi el az új adatokat, és azok bekerülnek a cégjegyzékbe.

3. Kinek kell kézbesítési megbízottat kijelölni?

Amennyiben a cégjegyzékben külföldi jogi személy vagy más társaság, illetve belföldi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy szerepel például tulajdonosként, vezető tisztségviselőként, úgy adódik egy harmadik feladat is. Nekik ugyanis a 2007 előtti szabályozással egyezően ismét kötelező lett kézbesítési megbízott kijelölése. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a külföldi személy részére kézbesítendő, a cég működésével kapcsolatban keletkező bírósági, hatósági iratokat átvegye. Az érintettek gyakran egy ügyvédet, könyvelőt bíznak meg ezzel, de kézbesítési megbízott egyébként lehet akár szervezet, akár magánszemély, ha magyarországi székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkezik, kivéve a cég tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve felügyelőbizottságának tagját.

4. Nem lehet állami szervekre hajazó cégnevet használni?

Nem. A negyedik feladat, hogy azoknak a cégeknek, amelyeknek a megnevezése összekeverhető a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésével, meg kell változtatniuk a nevüket. Nem új szabály ugyan, hogy az „állami” és a „nemzeti” szavakat csak azok a cégek használhatják, melyeknek többségi tulajdonosa közvetlenül vagy közvetve az állam, az azonban új rendelkezés, hogy az erre vonatkozó módosítást kötelesek az érintett cégek február 1-ig megtenni.

A vonatkozó jogszabályt nevezhetjük akár Lex Állami Nyomdának is: a biztonsági nyomdatechnikai dokumentumok piacán egyeduralkodó cég teljes egészében magántulajdonban van, melyet a jobboldali sajtóban Gyurcsány barátjaként aposztrofált Erdős Ákos privatizált, és aminek ma is az igazgatósági elnöke. Rajta kívül még a Vietnami Állami Vállalat eshet a törvény hatálya alá, mely egy vietnami állampolgár kezében van. A "nemzetis" névösszetételek esetében kénytelen átnevezni magát például az ASX Robotix Nemzeti Robottechnológiai Kft. vagy a Hungarian Pub Nemzeti Kocsma és Csárda Kft., melyek mögött szintén magánszemélyek állnak.

Mekkora költséggel jár mindez?

Pár tízezerbe bele fog férni. Ügyvédre vagy közjegyzőre lesz szükség, aki elektronikus úton bejelenti a cégbíróságnak a változásokat. A jó hír, hogy nem kell eljárási illetéket, illetve közzétételi díjat fizetni, ha csak az előírt kiegészítésekről van szó. Azonban így is összejöhet egy szép kis összeg: az ügyvédek legalább 10-15 ezer forintot elkérnek ezért a munkáért, de ez természetesen lehet magasabb is, hiszen az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. További felmerülő költség lehet, a székhely, illetve a telephelyek jogszerűségének igazolásához szükséges tulajdoni lap, ami – a lekért tulajdoni lap formájától függően – ingatlanonként 1000 vagy 3600 forint.

Ha viszont a feladatokat nem végzik el a cégek, akár komoly büntetést is fizethetnek. Nem egyértelmű ugyan, hogy erre az esetre alkalmazandó-e a mérlegelés nélküli kötelező bírság, de a cégbíróságok gyakorlata alapján az feltételezhető, hogy tömeges szankcionálás nem fog megindulni február elseje után a mulasztó cégekkel szemben. Ettől függetlenül, a mulasztás miatt a cég ellen indulhat törvényességi felügyeleti eljárás, és amennyiben az ebben megszabott határidő ellenére sem teljesíti a kötelezettségét a cég, úgy számolhat azzal, hogy bírságot szab ki a cégbíróság, amelynek összege ilyen esetben 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.