Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Pesszimisták a bankok
A KPMG felmérése szerint a hazai bankok lényegesen pesszimistábbak a jövő évi gazdasági kilátásokat illetően, mint a kormány. A nyolc megkérdezett bankból hat a GDP 1 és 3 százalék közötti visszaesésére számít 2013-ra, azaz lényegesen pesszimistább a kormányzat jelenlegi 0,9 százalékos növekedési várakozásánál, de a fennmaradó kettő is legfeljebb stagnálást, azaz -1 és +1 százalék közötti GDP-változást vár. A bankoknál kicsit optimistábbak a megkérdezett cégek. A legtöbben itt is a bruttó hazai termék 1-3 százalékos visszaesését tartják valószínűnek, és negyedük itt is stagnálásra számít, de közel 17 százalékuk növekedést vár a következő évtől.
A vállalathitelezési hangulatindex értéke 2012 őszén a felmérésben résztvevő 8 meghatározó bank véleménye alapján -0,3 lett a -10-től +10-ig terjedő skálán, ami a hitelpiac további szűkülését vetíti előre. Az index ugyan némileg kedvezőbb, mint a 2012 tavaszán mért -0,7-es érték, de a borús hazai gazdasági kilátások, valamint a bankokat újabb terhekkel sújtó szabályozói környezet továbbra sem kedvez a hitelezési aktivitás fellendülésének. A 2011 nyarán mért +1,45-ös és a tavaly év végi +0,1-es értékhez képest még mindig jelentős a lemaradás.
A bankok hitelezési hajlandósága három hiteltípus esetében és összességében is javult. A KPMG kérdésére a korábbinál több vezető tartotta bankját nyitottnak, de legalábbis kevésbé elzárkózónak a működési, a beruházási és az M&A (mergers&acquisitions összeolvadások, és felvásárlások) hitelezés terén, miközben az ingatlan hitelezési hajlandóság újabb mélypontra zuhant. Mindez a hitelezési feltételek megítélésében is tetten érhető, de az elmúlt időszakban jelentős szigorítást végrehajtó bankok már nem számítanak változásra a fedezeti követelmények és monitoring-tevékenység tekintetében, és a többség szerint nem emelkednek a kamatfelárak sem.
Az egyes iparágak közül a KPMG felmérése szerint a bankok számára továbbra is a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a legattraktívabb hitelezési célpont, de szorosan ott van a nyomában a termelőipar. Mindkét szektor 4,5 pont körüli értéket ért el az 1-től 5-ig terjedő skálán, az utánuk következő kereskedelem jócskán lemaradt a maga 3,8 pontjával. Az átlagosnál vonzóbbnak ítélt szektorok közül a kereskedelem, valamint a szállítmányozás és logisztika megítélése javult, a hálózatos iparágaké (telekom, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízszolgáltatók) viszont romlott, feltehetően a szektort sújtó adók miatt. Az átlagosnál kevésbé vonzónak tartott iparágak köre, valamint sorrendje nem változott, ugyanakkor ezen iparágak legtöbbje kissé javítani tudott eredményein. Kivételt jelent ez alól a sor végén található ingatlanszektor (1,3 pont), amelyet a válaszadók háromnegyede a legrosszabb kategóriába sorolt.
A vállalatok finanszírozási gyakorlatának és szándékainak vizsgálata alapján a KPMG arra jutott, hogy bár a cégek finanszírozási eszköztára széles, a banki hiteltermékek továbbra is a legjellemzőbbek a mérlegük forrásoldalán: több mint kétharmaduk rendelkezik beruházási célú hitellel/garanciával és közel 60 százalék mondhatja el magáról, hogy igénybe vesz működési célú hitelt.
„A vállalatok leginkább azt veszik rossz néven a bankoktól, hogy bár jellemzően rendelkeznek iparági ismeretekkel és megértik a társaság vezetőségének elképzeléseit, a fedezetekre vonatkozó követelményeik nem, vagy nehezen teljesíthetőek és nem elég kockázatvállalóak” – állapította meg Palotai Zsolt, a KPMG felmérésért felelős igazgatója. Azt is hozzáfűzte, hogy a felmérés alapján megkérdőjelezhető az a sokszor hangoztatott állítás, hogy a vállalatok pénzügyi nehézségei esetén a bankok elzárkóznak az együttműködéstől.
