Az új kormánytól kiszámítható gazdaságpolitikát vár el Kovács Ágnes. A Coca-Cola HBC ügyvezető igazgatójával abból az alkalomból beszélgettünk, hogy harminc éve kezdte meg működését a cég dunaharaszti gyára. A szakember arról is beszélt, valójában mennyi állami támogatást kapott a CCHBC – amely a Fidesz-kormány első stratégiai partnere volt – a gyártáshoz.
A közel-keleti konfliktus a legváratlanabb helyeken érezteti a hatását.
Őszinteségre, összefogásra van szükség a magyar agráriumban, amelynek a jövőjét az alapanyag-termeléssel szemben a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása jelenti. Erről is beszélt hétfői bizottsági meghallgatásán Bóna Szabolcs, a Tisza Párt agráriumért és élelmiszergazdaságért felelős miniszterjelöltje.
Új korszak kezdődik az élelmiszeripari csomagolásban: a szigorodó uniós előírások az egész ellátási láncot érintik. A gyártók számára ez nemcsak megfelelési kényszer, hanem komoly technológiai kihívás is.
Hiányzik az erős feldolgozóipar, kiugróan magasak az áram- és gázárak, az innovációk elmaradnak, a képzést leépítették – sorolja a HVG-nek adott interjúban Bóna Szabolcs, a Tisza szakértője, hogy milyen nehézségekkel küzd a kormány miatt a magyar agrárium. Az egyéniben Győr-Moson-Sopron megye 3-as körzetében induló politikus beszélt arról, miként adnának lendületet a gazdálkodóknak, de arról is, hogy prosperáló cég vezetőjeként miért szállt be a politikába.
Egyre nagyobb a bizalmatlanság a mezőgazdaságban, ezt már a bankok is érzik, a termelők szerint a kereskedelmet is visszaveti, ahogy zuhannak az átvételi árak.
Tömegesen mehetnek csődbe a magyar termelők, ha hamarosan nem rendeződik az egész Európát sújtó tejipari válság. Az árak esését előbb-utóbb a fogyasztók is észrevehetik a boltokban.
A részvényesek jól fogadták a spórolási célból hozott döntést.
Az olasz élelmiszeripari óriás 3 milliárd dollárt fizetne a Kelloggért.
A Del Monte csaknem 140 éve gyártja gyümölcs- és zöldségkonzervjeit. Az eladások visszaesése miatt kényszerültek részvényeik eladására, termelni azonban az átmenet közben sem szűnnek meg.
A hajdúsági „hugyos homok” aranya a torma: tucatnyi faluban, több száz gazda termeli meg itt az európai fogyasztás háromnegyedét. Eddig azonban inkább csak elszállították a válogatott gyökereket, feldolgozással szinte senki nem próbálkozott, pláne nem nagyüzemi szinten. Egy vállalkozás most megpróbálkozik a lehetetlennel, náluk jártunk Újlétán.
Egyelőre a marhatelepeken pusztít a kór, de a sertésexportot már így is korlátozzák, ráadásul meg kell küzdeni a madárinfluenzával is.
A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.
Az új szabály miatt kiderültek a titkolt beszállítói árak, melyekkel nemcsak a kereskedők, de a külföldi gyártók is visszaélhetnek. Fokozódhat az importnyomás, romlik a hazai élelmiszeripari szereplők helyzete.
Kétszeresére bővíti gyártókapacitását a japán Nissin Foods.
Igaz, mélyről jönnek fel a tavalyi visszaesés után.
A vállalat vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, hogy karcsúsítják az élelmiszermárka-portfóliót, de konkrét, eladósorba kerülő cégeket nem nevezett meg.
A tavaly 30 milliárd forint árbevételt elérő családi vállalkozás fejlesztése 200 új munkahelyet teremt Kiskunfélegyházán.
Továbbra is a svájci központú vállalat a világ a legnagyobb értékű élelmiszermárkája a Brand Finance szerint. De a legnagyobb vállalatok értéke általánosságban is csökken, a fogyasztók egyre inkább az egyedi és személyre szabott termékeket kínáló kisebb márkákat keresik.
Nem először haragszik meg a miniszter az üdítőital-multira, ez átlag 7 évente megtörténik. Lázár János törvénymódosítást is belengetett a Fanta országonként eltérő gyümölcsaránya miatt.
