Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A képviselő-testület pénteki nyílt ülésén azért vették napirendre a témát, mert a felek közötti szerződésben lejártak a vállalkozás által vállalt határidők, és a cég szerződésmódosítási ajánlattal állt elő.
Az ülésen részt vett a Biggeorge’s NV képviselője, Nyíri Viktor, aki elmondta, hogy a többségi tulajdonukban álló Alba Airport Kft. nagyon sok energiát és 1,6 milliárd forintot invesztált eddig a projektbe. Emlékeztetett arra, hogy 2005-ben kapcsolódtak be a reptérfejlesztésbe, és 2009-ig tartott a különböző engedélyek beszerzése. Hozzátette: továbbra is szeretnék megépíteni a repülőteret, de konkrét vállalási határidőt nem tudnak mondani.
A haladékkérés okaként a gazdasági nehézségeket, a banki hitelezés visszaesését, továbbá a jövőben várható utaslétszám- csökkenést hozta fel.
Bóka Viktor jegyző a jelenleg érvényben lévő – utoljára 2008-ban módosított – szerződéssel kapcsolatban jelezte, hogy a befektető által vállalt határidők közül háromnak (közművek kiépítése, a repülőtér és a börgöndi bekötőút megépítése) lejárt a határideje. A szerződés szerint amennyiben az Alba Airport Kft. a repülőteret nem építi meg 2012. június 17-ig, akkor egymilliárd forint kötbért fizet 2012. október 15-ig.
A cég által javasolt szerződésmódosításról elmondta: a cég az egymilliárdos kötbér helyett 435 millió forintot ajánlott az önkormányzatnak két részletben. Az ajánlat szerint a felek rögzítették volna, hogy a késedelemért egyik fél sem felelős, továbbá a reptér és a hozzá kapcsolódó ipari park megvalósítása időben nem tervezhető. A város a felek közötti szerződést nem bonthatná fel 2023. december 31-ig, miközben a cég ugyanezt hatnapos felmondással bármikor megtehetné. Az önkormányzatnak vállalnia kellett volna, hogy teljes mértékben mentesíti az Alba Airport Kft.-t minden helyi adó megfizetése alól. Emellett pedig vállalnia kellett volna, hogy a repülőtér területét érintő település-szerkezeti tervet nem változtatja meg.
Cser-Palkovics András polgármester (Fidesz) elmondta: az önkormányzat nem teheti meg, hogy nem veszi figyelembe a szerződésszegés és a határidők lejártának tényét. Javaslatára a testület egyhangú döntést hozott arról, hogy a megállapodás módosítását elutasítja, a szerződésszegés tényét megállapítja, valamint a befektetővel a tárgyalást folytatja 2013. március 31-ig, és közben előkészíti a szükséges jogi lépéseket, amelyek elindításáról várhatóan április elején dönt.
Székesfehérvár önkormányzata októberben döntött úgy, hogy visszakéri a börgöndi repülőtér területét a Biggeorge's-NV Zrt. befektető cégtől. A polgármester a zárt ülésen meghozott döntés indokaként elmondta: évek óta nem történt érdemi előrelépés a repülőtér ügyében, az építkezést el sem kezdte az Alba Airport Kft.
Azt kérték a cégtől, hogy a repülőteret és a mellette ipari parkká átminősített területet térítésmentesen adja vissza. Ez egyben a felek közötti elszámolást is jelentené, vagyis nem lenne további követelésük egymással szemben.
Az Alba Airport Kft. az MTI-hez eljuttatott reagálásában hangsúlyozta: a börgöndi repülőtér kapcsán kialakult késedelemért nem felelős, ez a légtér kijelölését tartalmazó jogszabály jelentős késése és a székesfehérvári önkormányzat bizonyos mulasztásai miatt alakult ki.
A csúszás eredményeként az Alba Airport megvalósításának lehetősége a gazdasági válság és a Malév végzetes meggyengülése, majd csődje, valamint az ebből következő piaci változások időszakára tolódott, és ebben az időszakban az építkezés finanszírozása kormányzati támogatás nélkül nem megvalósítható - írta a kft.
A börgöndi repülőtér egy korábbi katonai repülőtér helyén, összesen 300 hektárnyi területen valósult volna meg, az eredeti tervek szerint mintegy 15 milliárd forintos költséggel. 2008 szeptemberében arról tájékoztatta a Biggeorge's-NV Zrt. az MTI-t, hogy megindulhat az építkezés az Alba Airporton, miután a nemzetközi repülőtér megkapta a jogerős létesítési engedélyt. Az akkori tájékoztatás szerint 2010 első felében nyílt volna meg a nemzetközi repülőtér, és elsősorban fapados és charter gépeket szolgált volna ki.
A cég eredeti tervei szerint az Alba Airport lett volna a budapesti után az ország második legnagyobb légikikötője. A jobb kihasználtság és a biztosabb megtérülés érdekében a légikikötő mellett mintegy 110 hektáron üzleti és ipari parkot létesítettek volna. A repülőtér egy korábbi nyilatkozat szerint üzembe helyezésekor 300, a második ütemben tervezett logisztikai bázis és technológiai park létrehozását követően további 700 munkahelyet biztosított volna.
Az Alba Airport Kft. részben a székesfehérvári és az abai önkormányzat, illetve a Biggeorge's-NV Zrt. tulajdona.
