Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Tavaly mintegy ötödével nőtt a két alternatív fizetőeszköz használata 2011-hez képest. Üdülési csekkel az átlagos költés 48 ezer forint volt, míg SZÉP-Kártyával 52,3 ezer forint – írja a Napi Gazdaság Online a szallas.hu adatai alapján. A jelek szerint folytatódik e tendencia, az idén már többet költöttek Szép kártyával a kártyabirtokosok, mint üdülési csekkel.
A kétfajta juttatás közti különbség még szembetűnőbb a feltöltés alapján. Az üdülési csekkek történetében a legnagyobb összegű munkáltatói költés 42 milliárd forint volt, még a SZÉP-Kártya bevezetését megelőzően. Ehhez képest tavaly ezt a mértéket messze túlszárnyalta a piacvezető SZÉP-Kártya forgalmazó OTP egyedül is. Összesen pedig több mint másfélszer többet költöttek a munkáltatók a kártyák feltöltésére, mint az üdülési csekkre valaha.
A kártyát − ami a szorosan vett üdülést illeti − nagyjából olyan széles körben lehet felhasználni, mint az üdülési csekket. A csekkhez kapcsolódó mellékes elemek hiányoznak ugyan − ennek csúcsa kétséget kizáróan a benzinköltség fizetése volt −, ám kérdéses, mennyire hiányzik ez a rendszerből.
Az üdülési csekkek lassan végleg kikopnak a rendszerből, s akkor az lesz majd a nagy kérdés, hogy a SZÉP-Kártya egyedül mire képes. A jelek szerint többre, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az üdülési csekk másodlagos szerepe a béren kívüli juttatások mellett az volt, hogy az üdülési alapítvány pályázat útján rászorulók üdültetését támogassa. Ezt a SZÉP-Kártya nem teljesíti − de a széles palettájú Erzsébet utalványok már igen, emiatt került rájuk összességében elég jelentős költség munkaadói és elfogadóhelyi oldalon együttvéve.
