Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Noha a GOP 3.3.3. pályázat 2012-es kiírása körül észlelt érdektelenség miatt novemberben még aggodalmuknak adtak hangot a Creative Expert Consulting szakemberei, végül hamar híre ment a kedvező feltételeknek a kisvállalati célcsoport körében, és év végére beindult a 3 milliárd forintos keretért a versenyfutás. Az NFÜ honlapjának tanúsága szerint mintegy 257 pályázat érkezett a kedvező feltételekkel elnyerhető exportpiaci támogatásra, és az eddigi pályázatok összértéke 3,8 milliárdot is meghaladja.
„Mivel nagyon népszerű, és jól irányzott pályázatról van szó, ésszerű lenne akár már idén megismételni a kiírást, és lehetőséget hagyni olyanoknak, akik talán későn ébredtek, és ezúttal már szívesen vennének részt” – mondja Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője. Vállalati kört célzó pályázatok esetében ritka az ilyen sikeres kifutás, inkább a lakossági pályázatok szoktak ilyen jól szerepelni, ott is inkább a források szűkössége miatt.
Miközben hónapról-hónapra lefele módosítják a magyar, vagy az uniós növekedési kilátásokat, addig Közép-Ázsia országaiban tarthatók a kilátások. A Világbank legfrissebb jelentése szerint 4 és 7 százalék közötti növekedésre számíthat ez a – magyarok számára még kevéssé ismert – régió, és inkább vállalati, nem költségvetési szinten kell megtenni a növekedési feltételek megtartásához bizonyos lépéseket. Ezek javát jobb beszerzésekkel lehet megtenni, itt vannak komoly lehetőségek a magyarok számára.
Természetesen ezek között az országok között is vannak növekedésbeli eltérések: miközben Bulgária, Lettország és Ukrajna 2012 utolsó negyedévében csökkenő termelést mutatott, addig Kazahsztán, Litvánia és Törökország esetében töretlen a növekedés. „Azok az országok, amelyek uniós kitettséggel bírnak, sajnos negatív hatást szenvednek el a szűkülő finanszírozás és a visszaeső kereslet miatt, míg az elsősorban orosz és kínai relációba termelő államok továbbra is előnyt élveznek, köszönhetően a folyamatosan magas nyersanyagáraknak is” – magyarázza Füzesi Attila.
