Három hónap leforgása alatt 1677 építőipari cég szűnt meg Magyarországon az előző év végén. „Ez az ágazatban működő cégek 2,3 százaléka, ami azt jelenti, hogy ha a tendencia fennmarad, egy év alatt a cégek 10 százaléka adja vissza a működési engedélyét” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

A legutolsó nagy megszűnési hullám 2010 harmadik negyedévében érte el az ágazatot, de akkor is kétszázzal kevesebb cég szűnt meg, és sokkal többet alapítottak, mint manapság. 2012 első negyedévében – éppen a cégtörvény márciusi szigorítása miatt – 1900 új céget alapítottak az ágazatban. Azóta negyedévenként 7-800 új céget jegyeznek be a cégbíróságok. 2012 egészében így összesen alig több mint 4000 új céget alapítottak, és 5268 szűnt meg az ágazatban, miközben 2011-ben még 6000 vállalkozást alapítottak, és 4800 lépett ki ilyen-olyan formában a piacról.

„Az építőipar megrendelésállományát látva nem az a meglepő, hogy most sok cég szűnik meg és keveset alapítanak, hanem az, hogy eddig több keletkezett, mint amennyit a piac elbírt” – véli az Opten ügyvezető igazgatója. Tóth Tamás szerint az építőipari vállalkozásokra korábban jellemző cégfelszámolások és cégalapítások azért ritkulnak az utóbbi időben, mert a társaságok bedöntésének és új vállalkozások létrehozásának is csak akkor van értelme, ha van kilátás új munkák elnyerésére, márpedig most nagyon nehéz megrendeléseket szerezni az ágazatban.

A szakemberek korábban azt feltételezték, hogy az év eleji cégalapítási hullám után az alapítási kedv idővel visszatér a normális kerékvágásba, azaz negyedéves szinten 1400-1500 új társaság jelenik majd meg a piacon. Ám erről szó sincs: tavaly, az elsőt leszámítva, egyetlen negyedévben sem emelkedett 800 fölé az új bejegyzések száma. „Ha még néhány negyedéven keresztül kitart a tendencia, miszerint kevesebb új cég jön létre, mint ahány megszűnik, akkor egyértelműen kijelenthetjük, hogy a válság tisztítólag hatott a piacra” – mondja az Opten igazgatója.

A tavalyi utolsó negyedévben 782 felszámolást és 536 végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok az ágazatban. Mindkét szám lényegesen alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. „Ez a jelenség egyértelműen a cégtörvény változásának és nem a lánctartozások csökkenésének eredménye” – állítja az Opten igazgatója. Március óta ugyanis nem indulnak új kényszer-végelszámolások, hiszen ez a jogintézmény megszűnt, s helyét a kényszertörlés váltotta fel. A kényszertörlési eljárásokból pedig sokkal kevesebb fordul át felszámolásba, mert ma már ennek nemcsak az a feltétele, hogy a végelszámolás alá kerülő cég adósságokkal küszködjön, hanem az is, hogy vagyona fedezze legalább a felszámolási eljárás költségeit. Márpedig ez a feltétel a magára hagyott vállalkozásoknál a legritkább esetben teljesül.

Az építőipari vertikumban egyedül a tervező cégeket kerüli el a tömeges bezárás. A fluktuáció az ő körükben az építőipari számoknak a töredéke: a tervező cégek kevesebb mint 2 százaléka került csőd- vagy felszámolási eljárás alá 2012-ben, és az alapított és megszűnt társaságok száma is közel azonos. Ez az alacsony ráta kiemelkedően jó eredmény az összes ágazatot vizsgálva, de még a szellemi tevékenységet gyakorló szektorok között is a legjobbak közé tartozik.